Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS KÖLTÉSZET (IMÁDSÁGOK, ÉNEKEK), HITBUZGALMI IRODALOM, IRODALMI SZÖVEGEK HATÁSA - Kővári Réka: Egy gyimesközéploki népénekgyűjtés 16-18. századi dallamai

NEPI VALLASOSSAG A KARPAT-MEDENCEBEN 8. keskönyve mutatkozott. 4 Mivel az 1676-ban Csíksomlyón nyomtatott énekes­könyv több mint 800 énekszöveget tartalmaz, egyfajta szűkítést kellett eszkö­zölnünk. A Kájoni Cantionalét a későbbi évszázadokban többször kiadták, 1719-ben kissé megváltozott tartalommal, 5 majd 1805-ben és 1806-ban lényegesen átdol­gozva (amelyeket egyformán harmadik kiadásnak tekintünk), 6 végül 1921-ben már kottás, kíséretes kántorkönyvként. 7 A második és harmadik kiadásban ­az elsőhöz hasonlóan - ad notam jelzéssel utaltak a dallamokra a szerkesztők. Azonban az 1719-es, második Cantionalé hoz csíki ferencesek készítettek egy kántorkönyvnek nevezhető kéziratot, az ún. Deák-Szentes-kéziratot, g amely­ben lekottázták a legfontosabbnak tartott, vagy a tényleges istentiszteleti gya­korlatban legtöbbet használt énekek dallamát. Gyűjtésünkkor úgy terveztük tehát, hogy ennek a 18. századi csíki kottás kéziratnak az énekeit, dallamait kérdezzük. Azonban hamar rá kellett jönnünk, hogy a népénekek tekintetében Gyimesközéplok-Hidegség erősen konzervatív­nak egyáltalán nem tekinthető: a vallási élet énekalkalmain a régi, 16-18. szá­zadi dalanyag ritkán hangzik el, és az egyéni emlékezetben sem ez a réteg do­minál. Közösségi használatban tehát a zömében „újabb", 19-20. századi dalla­mok vannak. Ennek ellenére sikerült a népénekek 16-18. századi énekesköny­vekben jelen levő anyagából tovább élő darabokat is gyűjtenünk. Jelen beszá­molónkban ezeket tekintjük át, felsorolás jelleggel. Bemutatunk továbbá egy adatközlőt, valamint olyan énekeket veszünk számba, amelyeket még közösen énekelnek, de csak templomon kívüli alkalmakon. Az egyes énekeket a Kájoni Cantionaléval és a Deák-Szentes-kézirattaI összefüggésben tárgyaljuk. Habár - mint említettük - több szentmisén is részt vettünk, azt tapasztaltuk, hogy azokon a nép alig énekel. Ennek ellenére próbáltunk a gyűjtéskor kérdez­ni liturgiához kapcsolódó énekeket. Több alkalommal is sikerült rögzíteni a szenteltvízhintés két időszaki énekét, a Hints meg engem. Uram, izsóppal és a 4 Kájoni János: Cantionalé Catholicum. Csíksomlyó, 1676. Modern, kottákkal ellátott kiadása: Domokos Pál Péter: „...édes Hazámnak akartam szolgálni... " Szent István Társulat, Budapest, 1979. 5 Cantionalé Cantholicum. Második kiadás. Szerk. Bálás Ágoston. Csíksomlyó, 1719. (A továb­biakban: Kájoni 1719.) 6 A'Keresztény Katholikusok Egyházi Énekes Könyve. Harmadik kiadás. Szerk. Andrási Rafael. Csíksomlyó, 1805, 1806. (A továbbiakban: Kájoni 1805.) 7 Erdélyegyházmegyei énekeskönyv a romjai]. kathfolikusj. kántorok, a nép és ifjúság hasz­nálatára. Régibb és ujabb énekeskönyvek-, a kántorok és a nép ajkán élő hagyományos éne­kekből összeállította és orgonakisérettel ellátta Baka János csikszentmártoni nyjugalmazott], kántortanító. Gyergyószentmiklós, [1921], (A továbbiakban: Kájoni 1921.) 8 Deák-Szentes-kézirat. Csíksomlyó, 1741-1774. (OSzK Ms. mus. 4374.) 410

Next

/
Oldalképek
Tartalom