Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS KÖLTÉSZET (IMÁDSÁGOK, ÉNEKEK), HITBUZGALMI IRODALOM, IRODALMI SZÖVEGEK HATÁSA - Toldi Éva: Búcsúi népénekek és imádságok a gyimesi és moldvai csángók körében

NEPI VALLASOSSAG A KARPAT-MEDENCEBEN 8. jegyzi: a csíksomlyói búcsúnak az ökumené korában nem is e „történelmi háttér" ad jelentőséget, hanem az a tudat, hogy a katolikus búcsú egyúttal minden esztendőben a magyarok világtalálkozója is, a magyarság egymásra találása, szeretetben való egybefonódása.

8 Daczó Árpád Lukács ferences atya pedig a csíksomlyói Babba Máriához kapcsolódó kutatásai nyomán arra a következtetésre jut, hogy ,,a Magyar Királyság kezdetéig (11. század) visszamenve bizonyítható Csíksomlyó kultikus helyének valósága". 9 Futásfalva (Alungeni) Háromszék egyik búcsújáró helye Kézdiszentlélek mellett, amely 2001-ben kapta meg a hivatalos búcsújáróhelyi rangot. Itt őrzik a Csíksomlyói Istenanya szobrának 1750-ben fából készült hasonmását, amelyről feltételezik, hogy az 1848/49-es szabadságharc idején „a veszedelem elől", a felsőháromszéki Esztelnekről menekítették Futásfalvára. A Háromszéki Szüzanyának nevezett szoborhoz Sarlós Boldogasszony napján (július 2-án) fogadalmi nagybúcsút, zarándoklatot szerveznek. A háborús idők viszontagságai között a kegyszobor eltűnt. Bálint Lajos megboldogult érsek futásfalvi plébános korában (1962-1968) bukkant rá újra a parókiaépület padlásán. A településen az 1848/49-es szabadságharc hőseinek és a földvári fogolytáborba elhurcolt vértanú pap áldozatok emlékére 1993-ban egy kilométer hosszúságú szabadtéri keresztút épült a falu melletti magaslatra (2. kép). Futásfalvára is már péntek délután megérkeznek a zarándokok, ugyanúgy keresztaljakba szerveződve, mint Csíksomlyón. Tifán Lajos plébános este misét celebrál, ezt követi a gyertyás körmenet a templom körül, majd az éjszakai virrasztás a templomban. Itt hozzátartozik a teljes búcsúi részvételhez, hogy a zarándokok a templomban a Mária-szobor előtt elhelyezett vendégkönyvbe beírhatják kéréseiket, hálaszavaikat a Szüzanyához. Tulajdonképpen a népi írásos devóció spirituális változatáról van szó. „A transzcendenssel létesített kapcsolat ezen formája, az írás mint cselekvés, az írás mint imádkozás valóban szemben áll a mindennapival, a megszokottal. S úgy tűnik, éppen a mindennapitól való eltérése miatt tulajdoníttatik neki hangsúlyosabb, jelentősebb szerep. Feltehetően az írásbeli imádkozást az a hit működteti, hogy a vágyak, kérések a leírás által állandósulnak, örökké érvényesek maradnak, s így hatékonyabb meghallgatásra találnak a szóbeli könyörgések... A leírt szó erejének tulajdonított hatás tehát mágikus funkciót működtet." 1

0 8 Mohay Tamás: Egy ünnep alapjai. A csíksomlyói búcsú új megvilágításban. Keresztény Magvető, 2005/2. 9 Daczó Árpád Lukács: Csíksomlyó titka. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2000. 10 István Anikó: Az istenséggel való írásos kommunikáció, mint „ritualizált viselkedésmód". Dimény Attila (szerk.): A futásfalvi kegytemplom emlékkönyve. Kriza János Néprajzi Társaság,. Kolozsvár, 2003. 373