Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS KÖLTÉSZET (IMÁDSÁGOK, ÉNEKEK), HITBUZGALMI IRODALOM, IRODALMI SZÖVEGEK HATÁSA - Toldi Éva: Búcsúi népénekek és imádságok a gyimesi és moldvai csángók körében

NEPI VALLASOSSAG A KARPAT-MEDENCEBEN 8. A település ma Csíkszereda északkeleti külvárosa. Fölötte a Kis-Somlyó (834 m) és a dúslombú bükkerdővel borított Nagy-Somlyó (1033 m) kettős vulkáni kúpja emelkedik. A két csúcs között, az úgynevezett Nyeregben tartják meg a pünkösd szombati nagybúcsúi szertartást minden évben. A pünkösdi búcsúk történetére, eredetére vonatkozó magyarázat szerint: 1567-ben János Zsigmond a gyergyói és a csíki székelyeket erőszakkal akarta unitárius hitre téríteni. Pünkösd előtt nagy sereggel érkezett Csíkba, hogy érvényt szerezzen akaratának. A székelyek azonban a gyergyóalfalusi István pap vezetésével ellenálltak. Az ütközet a székelyek győzelmét hozta. A legenda szerint a küzdelem alatt az asszonyok, a gyermekek és az öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak, kérték a Szüzanya közbenjárását, segítségét, aki meghallgatta őket. A harcból visszatérő székelyek a somlyói templomtól ekkor imádkozva és énekelve megkerülték a Kis-Somlyó hegyet, e zarándokúttal adva hálát a meghallgatásért.

6 Sokan ezt tekintik az első búcsúnak. Harangozó Imre azonban ezt vitatja: „Tudjuk, hogy az itteni 'szent jövés-menés' sokkal korábban kezdődött. IV. Jenő pápa 1444. január 29-én kelt bullájában már így ír Csíksomlyóról: '...óriási tömeg szokott oda összefolyni ájtatosság okából és naponta nem szűnik meg oda összegyűlni...'."

7 Érdekes, bár számomra kicsit deheroizálásnak tűnik Mohay Tamás nemrég felvetett búcsútörténeti kutatómunkájának premisszája, amelyről nemcsak tanulmányban, hanem a Duna Televízió hullámhosszán is beszámolt a 2009. évi csíksomlyói búcsú alkalmával. Feltételezése, vagy még inkább következtetései szerint a „hargitai csata" ténye kétségbe vonható. Ugyanis, mint írja, erről „csak a csíksomlyói pünkösdi búcsúval kapcsolatban esik szó; azon kívül... sem történelmi forrásokban, szakmunkákban, sem egyéb, a kort, János Zsigmond fejedelmet, az unitárius vallás terjedését vagy a katolikusok székelyföldi megmaradását tárgyaló írásokban nem találkozhatunk vele...(A ferences történetírásban sem.) Az első szöveg, amely ezt az eseményt hírül adja, mai ismereteink szerint 1780-ból való, attól kezdve azonban igen gyorsan feltűnik számos különböző helyen". Indoklásul idézi korábbi történetírók munkáit, amelyek szerint az unitárius vallás csak 1568 után indult el Erdélyben hódító útjára, s csak 1571-ben lett bevett vallás (a csata 1567-ben volt!). Mindezek alapján arra a következtetésre jut Mohay, hogy a csata kitalált, és a székelység identitásbeli megerősítését szolgálta csupán a 18. század végén. Mindazonáltal meg6 Az én Erdélyem. Domokos Pál Péter elmondja életét Balogh Júliának. Életutak sorozat - Oral History Archívum. Vita Kiadó, Budapest, 1988. 7 Harangozó Imre: Jézushágón. A csíksomlyói búcsújárásról és a kegyhely történetéről. Megjelent a Kárpátja c. folyóirat 2003. júliusi számában. 372