Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Oláh János: A rabbi és a zsidó néprajz (Kohlbach Bertalan)
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. 1890-ben avatták rabbivá és még az évben a tekintélyes Temesvár-Gyárváros (ma: Timisoara-Fabrica, Románia) zsidó hitközsége 9 megválasztotta rabbijának. Temesvári működése alatt a különböző felekezetek papjaival igen jó kapcsolatokat ápolt, lelkes hazafi volt, pl. beválasztották a Magyar Társaskör vezetőségébe is. Tagja volt az Izraelita Magyar Irodalmi Társulatnak (IMIT) 1894-es megalakulásától 1944-ben bekövetkezett haláláig. Az IMIT célja volt a zsidóság vallási és tudományos irodalmának, valamint felekezeti életének megismertetése. Evkönyvei (IMIT Evkönyvek) jelentős szellemi alkotásokat is tartalmaztak, sok tudományos igényű tanulmány első megjelenésének színterei voltak. Kohlbachnak is számos publikációja jelent meg itt. Temesvári évei nem voltak gondtalanok, mert a hitéleti újítások miatt a konzervatívok részéről sok támadás érte, de ő nem akarta elveit és meggyőződését feladni, ezért 1896-ban lemondott állásáról, 1 0 és még az évben Berlinbe ment, ahol beiratkozott az egyetemre. Itt klasszika filológiát, művészettörténetet és esztétikát tanult, valamint tökéletesítette német nyelvtudását. Berlinből hazatérve tanulmányait ismét a Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem Bölcseleti Karán folytatta, ahol tanári képesítést szerzett latin és német nyelvből 1897-ben. Tanári pályáját a kaposvári Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban kezdte, majd a körmöcbányai, később a nagyváradi állami főreáliskolához helyezték. 1909-től a budapesti Szt. István gimnázium tanára volt nyugállományba vonulásáig, 1932-ig. Tanári hivatása mellett elkötelezetten munkálkodott a Magyar Zsidó Múzeum megalapítása körül, amelynek terve 1896-ban, a millenniumi ünnepségek egyházművészeti kiállítása alkalmából vetődött fel. A múzeum létrehozásával kettős cél valósult meg. Egyrészről a zsidó vallási emlékek összegyűjtése és bemutatása, másrészről pedig a magyar zsidóság történelmére vonatkozó anyagok megőrzése, feldolgozása és megismertetése a széles közönséggel. Az előkészítő munkákban és a továbbiakban is nagy szerepe volt Kohlbach Bertalannak, aki 1915-1929 között a múzeum őre (mai szóhasználattal: kb. tudományos vezető) volt." 1944. február 25-én halt meg, 1 2 a budapesti Kozma utcai temetőben van a sírja. 1 3 9 Kohlbach Bertalan utóda 1896-tól dr. Singer Jakab (1867-1939) lett. Őt dr. Neumann Ernő (1917-2004) követte haláláig. Jelenleg (2009) nincs rabbi Temesvárott. 10 Scheiber Sándor: Kohlbach Bertalan és a zsidó néprajz. In Scheiber Sándor: Folklór és tárgytörténet. Teljes kiadás. Makkabi, Budapest, 1996. 382. 11 Komoróczy Géza (szerk.): A zsidó Budapest. Emlékek, szertartások, történelem. 1-2. köt Városháza MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Budapest, 1995. 413. /Hungarica Judaica 7./ 12 Nem a nyilasterror áldozata lett, amint azt például a Magyar Életrajzi Lexikon és a http://www . mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/eletrajz/html/ABC07165/08179.htm is hja, hanem egy villamos gázolta halálra a Margit híd budai hídfőjénél. *Dr. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi úr szíves közlése. 13 1/B parcella 20. sor 34. sírhely. 348
