Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

III. Szent szövegek, egyházzene - Medgyesy-Schmikli Norbert: XIX. századi népi kéziratos énekeskönyvek Gencsapátiból és Perenyéből

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Fazekas István, Gálffy Zsuzsanna, Elke Hammer-Luza, Hegedűs András. EsztergomGraz, 2003. (Strigonium Antiquum VI.); A Mariazellel kapcsolatos legújabb kutatási eredmények interdiszciplináris és enciklopédikus összefoglalása: Mariazeil és Magyarország. Egy zarándokhely emlékezete. Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumában, szerk. Farbaky P. Serfőző Sz. Prékopa A. Bp. 2004. 62 A ponyvákról bővebben: Erdélyi Zs. i. m. 1976. 28-29; Pogány Péter: A magyar ponyva tüköré. Bp. 1978; Tüskés Gábor: Fejezet a 18. századi vallásos ponyvairodalom történetéből. Bp. 1984. (Bölcsészdoktori értekezés); Tüskés Gábor-Knapp Éva: Vallásos ponyvanyomtatványok a XVIII. században. ItK 89. (1985) évf. 415-436. (Másodközlés: Tüskés Gábor-Knapp Éva: Az egyházi irodalom műfajai a 17-18. században. Tanulmányok. Bp. 2002. 235-266); Bálint S -Barna G. i. m. 248-260; Lengyel Ágnes: Szűz Mária alakja a vallásos ponyvairodalomban. In: Boldogasszony. Szűz Mária tisztelete Magyarországon és Közép-Európában, szerk. Barna G.Szeged, 2001. 136-151. (Szegedi Vallási Néprajzi Könyvtár 7.); Medgyesy-Schmikli Norbert: Mariazell a magyarországi ponyvairodalomban. In: Mariazell és Magyarország i. m. 2004. 465-478. 63 SZPL HI/3b Világi személyek után maradt iratok (Tömő József iratai) 64 „Négy szép Énekek a' Czeli boldogságos Szűz Máriához." Sopron, 1731. Erdélyi Zsuzsanna magángyűjteménye, Budapest. A 8 oldalas, cérnafűzött ponyvafüzet címlapján a Pietá szerepel. A ponyva második éneke egy XVII. század végi kuruc bujdosóének, Jánoczi András költeménye, az Ideje bujdosásomnak el-jött már... (Ad Notam: „Meg-jelentém panaszimat") kezdetű keserves. Arra nincs bizonyítékunk, hogy konkrétan erről a ponyváról másolták-e Gencsapáti és Perenye előénekesei a celli éneket. De érdemes figyelni arra, hogy ezt a több, XVIII-XIX. századi kéziratos énekeskönyvben is előforduló kuruc éneket Gyergyóalfalu mellett éppen Gencsapátiban lelte fel a népzenekutatás Lajtha László 1958-as gyűjtése során. (Az ének adatközlője: Bognár Istvánné Simon Fáni. *Gencsapáti, 1871. Erdélyi Zsuzsanna szíves közlése.) 65 Bucsánszky Alajos, Pest, 1864. OSZK Kisnyomtatványtár PNy 1778 66 „Három Ének egy imádsággal a Boldog-Asszonyhoz." Tichy Alajos, Várad, 1862. OSZK Kisnyomtatványtár PNy 1350 67 Mária Tzelli Vezér, mellyben Azariás Nagy Benedek pátriárkának kissebbik fia A jámbor Bútsújárót ... taníttya, s' igazgattya. Hummel J. D. és a' Társaság Ts. Kir. Tipográfiája, Béts, 1798. Országos Széchényi Könyvtár 318.275 68 A Mária Tzelli Vezér énekei: 1. „Első köszöntető Ének. Üdvöz légy Mária, Istennek szent Annya..." (9 vsz, 92-97.) 2.. „Angyali seregek! Mesterünk legyetek Anyánk, Mária ditséretiben..." (10 vsz, 97-102.), 3. „Kitsoda ez, ki elö-jö, Mint hajnal keletiben?" (8 vsz, 140-143.), 4. „Oh Mária! Mi üdvözlünk Elő vizek forrása!" (6 vsz, 144-146.), 5. „Oh Mária, Keresztények Hajnali szép tsillagja!" (10 vsz, 146-151.), 6. Kálvárián: „Oh bűnös! Siralommal Itt lássad munkádat!" (6 vsz, 160-163.), 7. „Istennek Szent Annya, Szent Lélek Mátkája..." (7 vsz, 163-167.), 8. Haza induláskor: „Butsuzó Ének a Tzelli nótára. Édes Anyánk óh Mária! Hazánknak nagy Aszszonya!" (11 vsz, 168-173.) 91