Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Kovácsné István Anikó: „Tudom, hogy van egy Isten...” A népnevelés vallásos mozgatórugói székely és csángó népművészek élettörténeteiben

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. ban egy tájházat rendeznek be, ami '90 után az idegenforgalom vonzáskörébe kerül. A tájház 1700 tárgyát jórészt saját költségén, anyagi támogatás nélkül vásárolja meg. '90 után mintegy kárpótlásként az elmúlt évtizedek szellemi mulasztásaiért, újra tánccsoportot alakít, népdalokat, guzsalyast, színdarabot tanít. Repertoárjukkal különböző fesztiválokon lépnek fel. '99-ben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettől Bányai János díjat kap, ami tovább serkenti munkakedvét. Gyimesbükk népi gyógyászatáról, hiedelemvilágáról, gasztronómiájáról, tojásmotívumairól jelentet meg könyveket. 4. 2. Gál Irma Újszékelyen született 1933. szeptember 3-án földműves család első gyermekeként. A fennálló hatalom szüleit alkalmanként kuláklistára teszi, ilyenkor kénytelen az iskolából kimaradni. A székelyudvarhelyi tanítóképző elvégzése után Gyergyócsomafalvára helyezik történelem-földrajz tantárgyat tanítani. Egykori történelem tanára és igazgatója a helytörténeti anyag összegyűjtésére ösztönzi. Megfogadva buzdításukat hozzáfog a kutatáshoz, közben tárgyakat vásárol a majdani iskolamúzeum részére. 1961-ben 27 évesen megy férjhez. Felvételizik a Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem-magyar szakára, ahonnan negyed évről családi nehézségek miatt ki kell maradnia. 1966-ban a férjét áthelyezik Gyergyóalfaluba iskolaigazgatónak, ahol ő tanítónőként folytatja munkásságát. Itt két évtizeden keresztül népművészeti kört vezet. 1978-tól 1998-ig a gyergyószárhegyi Szépteremtő Kaláka varró csoportjának a vezetője. 1990 és 1995 között a csíkszeredai Művészeti Népiskola Gyergyóalfaluba kihelyezett szövő-varró csoportját oktatja. Egy új szőnyegfajtát, a fejtős szedettest kísérletezi ki. A minták továbbfejlesztésében felfedezi az objektív törvényszerűségek mellett a szubjektív lehetőségeket, így a régi motívumok széttördelése nélkül számos új változatot hoz létre. Több mint 80 kiállítást szervez Gyergyóalfaluban, a környező falvakban, Erdély távolabbi városaiban, valamint Magyarországon. Előadásokat, kirándulásokat, tapasztalatcseréket irányít. Támogatja a gyergyóalfalvi falumúzeumnak és a Sövér Elek Múzeumnak a létrejöttét. '90-től néprajzi konferenciákon, illetve szakmai folyóiratokban mutatja be eredményeit. 2003-ban Gyergyóalfaluhoz kötődő személyiségek dokumentumaival a lakásán egy emlékszobát rendez be. 4. 3. István Lajos Korondon született 1920. október 27-én földműves család első gyermekeként. Tanárai tanulmányai folytatására biztatják, édesapja azonban a család anyagi helyzete miatt visszautasítja a gimnáziumban való taníttatását. Tizennégyévesen a korondi edénygyárban dolgozik modellezőként. A Katolikus Világ с folyóiratot, a Székely Naptárt, könyveket, Petőfi és Arany verseit olvassa, verseket ír, amelyet