Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

II. Egyházművészet - Császi Irén: Szakrális kisemlékek Heves megyében

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. szlovák falvakból Fiskalitáshuta, ma Mátraszentlászló területéről, egy 1927-es felvételről ismerjük a szoborfülkés oltárt, ami négyszögletes alaprajzú, nyeregtetős, a fülke fölött felirattal és feszülettel. A képes fa a szakrális objektumok legarchaikusabb csoportja.

23 A Mátra és a Bükk hegységen átmenő Mátraverebély Szentkútra tartó gyalogos búcsújárók útvonalában számos Mária képes fa és Mária képoszlop áll (Gyöngyöstarján közelében Sósi rét, Markaztól északra Hatra-patak, Domoszlótól északra Závoza völgy, Kisnánától északra Hármaskút közelében, Vécs szélén). A Mátrában 7 Mária képes fát találunk, a Bükkben 1 képes fáról tudunk Tikovits Ernő kutatása alapján. Markaztól északra a faluhoz közelebbit Képesfa, a távolabbit a Hatrapatak tetőn találjuk Mária-képesfa elnevezéssel. A markazi búcsúsok a Szentkútra menet álltak meg a képnél, bevárták a lemaradottakat és közben, elimádkozták az Úrangyalát. Krisztus kínszenvedésének ábrázolásai a kálváriák, ahol a szakrális kisemlékek több változata is fellelhető, mint a keresztek és a képoszlopok formáját követő stációk. A kálváriák, stációk helyszíne legtöbbször a településből kiemelkedő magaslat (Eger, Gyöngyös, Szihalom), a temető (Feldebrő) vagy a templomhoz kapcsolódik (Bodony, Kömlő). Gyöngyös kálváriáját a jezsuita vezetésű Agónia Társulat 1721-től kezdte építtetni, melyhez hozzájárultak az Almássy, a Koháry családok és a hívők. Az egri vár Szép-bástyájára épített kálváriát Pyrker János érsek 1828 és 1831 között emeltette. Feldebrő temetőjében 12 romantikus stílusú stációban, bádoglemezre festett képeken ábrázolták a Megváltó kínszenvedését. 1859-ben létesítették Szihalom északnyugati szélének magaslatán a 14 késő klasszicista kőstációt, fülkéiben népi jellegű, általában élénk színekkel átfestett domborművek láthatók. A harang a vallásgyakorlásra szólítja fel a közösség tagjait, jelzi a szertartás kezdetét és végét, de funkciói közé tartozik a híradás is (haláleset, tűz, vihar). Eszterházy Károly püspöksége alatt (1762-1799) készült összeírás szerint Heves megyében 118 templom közül torony nélküli volt 34, kőből készült torony 49, fából 21.

24 A fa szerkezetű haranglábakat helyi mesterek, kerékgyártók, ácsok, faragómolnárok, ügyes kezű specialisták készítették. A haranglábakat és harangtornyokat, szerkezetük és táji jellegzetességük alapján területünkön több csoportba sorolhatjuk. Az egyoszlopos. ágas fa harangláb, a négyoszlopos harangláb, ezen belül megkülönböztetjük a talpas zártházas, a beásott és a falazaton álló változatokat. Bükkszék római katolikus temploma mellett a talpas zárt házas típus szép változata áll, ami a harangházi résznél lécrácsos hangvetővel van körülvéve, a tető fazsindelyes. A négyoszlopos beásott, nyitott vázas harangláb Pétervásárától északra, a Mátra középső ill. északi oldalán, és a megye déli részén azonos típust mutat. A kő falazaton álló típusok leginkább a Bükk lábánál és az Eszaki-Mátraalján for353