Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

II. Egyházművészet - P. Szalay Emőke: Ónedények a vajdasági református gyüleketekben

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. szalaggal erősítették a testhez. Kiöntőcsőréről eltűntek a bevágások, helyettük kis homorú íveléssel hajlik. Fedelének viszont sajátossága, hogy a kiemelkedő rész vonallal szegélyezett

17 (3. kép). Hasonló megoldásokkal egy különösen szép edényen találkozunk, a gyulai reformátusok 1803-as nagyméretű kannáján, amelyet jegye alapján Fauser Mátyás budai ónöntő készített.

18 Mindkét kannán megjelenik egy kettős csík a száj alatt és a talp felett. Bár a torzsai edény 1807-es évszámú, felvetjük, hogy esetleg ez az edény is Fauser Mátyás munkája, annak ellenére, hogy csak 1803-ig vannak adatok a működésére. Ezt annak alapján tesszük, hogy a felirat utólag rávésettnek tűnik. A további három edény az újvidéki gyülekezeté. Mivel mindegyik kanna jelzetlen, így ismert tárgyakkal való összevetés után tehetünk kísérletet készítési helyük meghatározására. A református gyülekezet létrejötte időpontjának 1808-at tartják.

19 Éppen ezért figyelemreméltó, hogy a három ónkanna közül az egyiken a következő felirat olvasható. „EZEN HÁROM KANNÁKAT MAGA KÖLTSÉGÉN KÉSZÍTTETTE AZ ÚJVIDÉKI REF. SZENT EKKLÉSIA SZÁMÁRA SÁNDOR PÉTER CURATOR KORÁBAN NEMES BAGAMÉRY JOSEF PRAETORASÁGÁBAN 1807 ESZTENDŐBEN". Ez a felirat rámutat az egyházi ónedényeknek az iparművészeti, művészettörténeti kutatásokban játszott szerepe mellett egy másik fontosságára, hogy olykor más források kiegészítésére szolgáló adatokat örökítenek meg. Ebben az esetben az 1807 évszám annak tanúsága, hogy már az említettnél korábban, az előző évben megalakult az egyházközség. Az ónkannák közül kettő csaknem egyforma, a harmadik méretben és formában is különböző. A két nagyobb kannán több jellegzetesség is felfedezhető. Ilyen elsőként a talp megoldásuk, amelyben keskeny a kiöblösödő alsó rész, ezért viszonylag keskeny talpú. A talp külön gyűrűvel illeszkedik az edénytesthez, amely teljesen sima henger. A kiöntőcsőr kevéssé tagolt, a szájperem kiöblösödik, a palástjukon egyetlen díszítés látható, a talp felett és a száj alatt kettős vésett vonal fut körbe.

20 Analógia keresés során a két újvidéki edény jellegzetességei közül a talpmegoldás egyezik az említett gyulai kannával, viszont az egyik kannán szabályos vonalkeretben elhelyezett, igényesen vésett feliratban ugyancsak 1807-es évszám szerepel, amikor már Fauser Mátyás működésére nincs adat. Fauser János működésére, aki a fia volt, 1804-től kezdve vannak adatok. Az edények előbb említett jellegzetességei: a talpmegoldás, az alig tagolt csőr, a feliratnak elől a csőr alatt történő elhelyezéséhez hasonló két kannát a Békés megyei Okányról és Körösladányból ismerjük, 1828-as illetve 1829-es évszámmal, amelyek Fauser János munkái.

21 Felvetjük, hogy a két újvidéki kanna is az apja nyomdokait követő Fauser János keze alól került ki. 457