Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Gálné Kocsis Irma: Egyházi kórustalálkozók a Gyergyói-medencében

Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. Gálné Kovács Irma Egyházi kórustalálkozók a Gyergyói-medencében На valami szükségből fakad, mély emberi érzelmek táplálják, méghozzá művészi szinten, kollektív értéket szolgálva, közös akarat kifejezésével, a mindennapi élet realitásához, igényeihez kötődve, a gyökerek tudatos ismeretében, önmagunkat adva, abból csak jó és szép származhat, amelynek jövője van. Egy ilyen élethelyzetből, hallgatólagos koncepcióból született meg a Gyergyói-medencében a Kájoni János nevét viselő Egyházi Kórustalálkozó. A zenei szakemberek, az egyházi méltóságok, a létrehozó és kivitelező közösségek véleménye szerint, amelyek 2001-ben, a Gyergyóalfaluban megrendezett 15. Kájoni János Egyházi Kórustalálkozón hangzottak el: „Ez az a tevékenység, amely az ígéretes, nagy jövőben az emberiség kulturális értékeinek egyik kifejezőjévé válhat." A kórustalálkozók történeti múltja A kórusok létrehozása a középkorhoz kötődik és Luther Márton neve fémjelzi. Kezdettől fogva az egyszólamú kórusművek szolgálták az egyházi liturgiát. A többszólamúak a nem egyházi ünnepségekre íródtak. A Gyergyói-medencében zajló kórustalálkozókon a kórusművek mindkét változatát bemutatják. A mozgalom Ditróból indult el, amikor Péter Ignác kántor szervezésében 1987-ben, első alkalommal Ditró, Lövéte és Újfalu találkozott. A másodikra 1988-ban Szárhegyen került sor. Itt a következők vettek részt: Ditró (kántora Péter Ignác, majd Bakos Ferenc), Remete (kántora Bakos Károly), Alfalu (kántora Kiss István), Gyergyószentmiklós (kántora a latin egyháznál Puskás Emil, az örménynél Fehér Antal), Tekerőpatak (kántora Ambrus Levente), Maroshévíz (kántora Molnár Árpád), Tölgyes (kántora Molnár Lajos), Borszék (kántora Márkus Zoltán, majd Kelemen Mihály), Szárhegy (kántora Bartalus Vince). Valamennyi római katolikus egyházi kórus volt. A harmadik alkalomra Alfaluban került sor 1989-ben. Itt már teljessé vált a kórusok száma, tizenegy, mivel bekapcsolódott Csomafalva (kántora Király Sándor), Kilyénfalva (kántora Ambrus Levente) is. A továbbiak során 1990-ben Újfaluban, 1991-ben Maroshévizen, 1992-ben Remetén, 1993ban Gyergyószentmiklóson, 1994-ben Gyergyócsomafalván, 1995-ben Kilyénfalván, 1996-ban Tekerőpatakon, 1997-ben Borszéken, 1998-ban Tölgyesen, 1999-ben Ditróban, 2000-ben pedig Gyergyószárhegyen szervezték meg az összejövetelt. A kórustalálkozó ez alkalommal vette fel a hímeves énekszerző, 301