Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Mészáros Veronika: Püspöklátogatás Berhidán egy fényképalbum tükrében

Egyháztörténet, felekezelek együttélése Ballá Ferenc Egyházi intézmények és társadalmi szervezkedés A XVIII. század elején a Bácska területén valóságos népvándorlás volt. 1688-ban a bunyevácok indították ezt el, majd őket követték a sokácok. Baja, Szabadka és Szeged környékén telepedtek le. Néhány évvel később már Zombor környékét is megszállták. A pozsareváci béke után (1718) a bunyevácok és a sokácok újabb tömegei érkeztek a Bácskába. Ennek ellenére nem rendelkezünk biztos adatokkal arra vonatkozóan, hogy egyházközségeket igyekeztek volna alapítani. A bunyevácokat és a sokácokat Boszniából ferencrendi szerzetesek vezették a Bácskába, akik, miután befejezték küldetésüket, legnagyobb számban visszatértek hazájukba. A bécsi udvar németeket irányított a Bácskába. Az első német telepesek a péterváradi Sáncban (Újvidék) telepedtek le. Már 1702-ben a péterváradi ferencrendi kolostor szerzetesei viseltek gondot az újvidéki német és sokác lakosságra. A XVII. század végén és a XVIII. század elején a Bácskában a lelkészi teendőket a Baján, Zomborban, Szabadkán és Bácsban kialakult (1686) ferencrendi missziós állomások tagjai látták el. A magyarok 1733-ban kezdtek letelepedni nagyobb számban a Bácskában. Első telepük Jankovácz (Jánoshalma) volt, ahol már az előbb érkező szlávok köré települtek. Közben állandóan folyt a szerbek és a románok bevándorlása is a Bácskába. Ilyen körülmények között teljesen átszíneződött a vidék török hódoltság előtti etnikai térképe, a magyar ajkú lakosság elvesztette abszolút többségét. A XVIII. század elején a következő plébániák megszervezésére került sor: Baja (illír 1687, magyar 1722), Szabadka (1710), Zombor (1711), Bács (1713), Hercegszántó (1715), Újvidék (1717), Szonta (1718) Monostorszeg (1722), Jankovácz (1733), Novoszelló - Bácsújlak (1734), Gara (1735), Csátalya (1735) és Bácsalmás (1740). Hogyan jöttek létre ezek a plébániák? Erről szól az alábbi bezdáni példa. Bezdán pusztán is meg kellett hódítani a gazdagságot ígérő földet. Folyók, patakok, mocsarak, lápok terpeszkedtek mindenütt. Ehhez munkaerőre volt szükség. 1742 őszén a magyar Királyi Kamara ezért újratelepítette Bezdán falut. Az ún. szabadon menetelő jobbágyok áttelepítését Losonczi József 121