Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Imádságok, szakrális szövegek - Medgyesy-Schmilki Norbert: Bevezetés a csíksomlyói passiójátékok forrásaiba

Imádságok, szakrális szövegek Csíksomlyón alapított nyomdában készült 1676-ban. A második kiadás 1719-ben látott napvilágot. Az énekanyag nagyjából egyezik az első kiadás­sal. (16) A színjátékok írói ezt is felhasználhatták. Kájoni a királyi Magyaror­szágon kiadott énekeskönyveken kívül beépítette művébe a korabeli Székely­föld kéziratos énekeinek néhány remekét Petri András csíkszentkirályi kán­tor énekeskönyvéből (1630-31) (17) és a felsőháromszéki Czerey János éne­keiből (1634-51). 1R Első passiószövegünk 1721-ből való, de valószínű, hogy már előtte is vol­tak előadások. 1782-ig folyamatosak az adatok. A szent színjátszás hagyomá­nyának megszakadását az előadások anyagi támogatását és megszervezését magára vállaló Mária Társulat megszüntetése okozta. 14 A nagypénteki misz­tériumokat évről-évre a ferences tanárok írták, akik a közép- és felső nyelv­tani osztályok oktatói voltak.'" A passiójátékok forrásainak felkutatását Csíksomlyóra, a Ferences Könyv­tárra és a székely-csángó néphagyományra lokalizáltam. Az előadások célja az volt, hogy a hallgatóság (hívők) bűnbánatát, en­gesztelését, vezeklését felkeltse. Az embernek az elkövetett bűnei miatt évről-évre szüksége van bűnbánatra, megtérésre, megújulásra, újrakezdés­re. Ezt segítette elő az értünk ártatlanul szenvedő Jézus kínjainak gyakran naturalisztikus ábrázolása; Mária, a fiáért reszkető édesanya jajongásának bemutatása; az áruló Júdás maró lelkiismeret-furdalása, a pokol látomás­szerű bemutatása, a jó és a rossz tulajdonságoknak, a földi és a mennyei szellemeknek a középkori moralitásokra és certamenekre emlékeztető ve­télkedései. Az újszövetségi jelenetek összehasonlítása Jézus Krisztus szenvedésének története mind а négy evangéliumban szerepel. 1966 előtt az Egyház virágvasárnap (Dominica Palmarum) éne­kelte Szent Máté passióját (Mt 26, 36-27, 66), nagykedden Szent Márkét (Mk 14, 32-15, 47) nagyszerdán Szent Lukácsét (Lk 22, 1-23, 56) Krisz­tus kereszthalálának emléknapján, nagypénteken Szent János passióját (Jn 18, 1 - 19, 42) recitálták. 22 Tehát a tisztán bibliai, liturgikus passió a leg­fontosabb forrása, kiindulási alapja a misztériumjátékoknak. Mivel az is­koladrámákba apokrif és középkori meditációkból, látomásokból szárma­zó jelenetek és szereplők is belekerültek, ezért a misztériumdrámákat pas­siójátéknak nevezzük. Ezzel lehet határozottan elkülöníteni a liturgikus passiótól. Az Újszövetség időrendjében az első jelenet, mely bibliai forrásokon nyug­szik, Jézus 40 napos böjtje és megkísértése a pusztában (Mt 4, l-l 1). Az el­olvasott színjátékokban az 1729. évi és az 1768. éviben szerepel. Szó szerin­184

Next

/
Oldalképek
Tartalom