Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Sándor Attila Sövényfalva: Vallásos értékrend a Kis Küküllő-menti Sövényfalván

Sándor Attila (református lelkész, Sövényfalva): VALLÁSOS ÉRTÉKREND A KIS-KÜKÜLLŐ MENTI SÖVÉNYFALVÁN A kommunizmus, mint minden totalitárius ideológia - legalábbis kezdetben - kétes erkölcsű egyénekre alapozott. Ezek közül kerültek ki azok a későbbi vezetők, akiknek negyven év alatt sikerült gazdaságilag tönkre tenni az országot. Szomorúbb viszont, hogy egyúttal a népet is tönkre tették. A kommunista vezetők túléléséhez szükség volt az ún. "új ember" megformálására, amit a minden emberben lappangó negatív hajlamok "kiművelésével" sikerült is elérniük, a besúgás és lopás biztatásával, kontraszelekcióval, a korrupció intézményesítésével stb. íme ez a mi "szomorú örökségünk", amely nemcsak szomorú, hanem inkább nehezen gyógyítható krónikus betegség. Mert egy olyan világ, amelyben csak lopás, megvesztegetés, sőt gyilkosság által lehet élni (túlélni) valóban egy beteg világ. E kívülről kapott (rákényszeríteni) és a hagyományoktól idegen hamis értékrenddel szemben ott élt a századok során kitermelt egészséges falusi ("józan paraszti") szemlélet, amely mindent és mindenkit a magát megillető helyre állított. A dolgok évszázados tapasztalatok árán kialakult ésszerű elrendezése, a viselkedésben való rendteremtés felbecsülhetetlen örökségként jutott el napjainkig is s így az idegen ideológiák korszakában is meghatározó és rendteremtő erővé válhatott. Ez a magára maradt életszemlélet ösztönösen az egyházban talált menedéket és ennek keretein belül próbált továbbra is érvényesülni. Ez a keret pedig Erdély egyházközségeinek nagy részében a 1617. században alakult ki és stabilizálódott. Lényeges módosulást nem szenvedett egészen napjainkig. A protestáns egyház külső keretét örökölte Sövényfalva is, a jelenlegi Küküllői egyházmegye legdélibb egyházközsége. Értékrendjét természetesen a "kálvinista" egyház szabályai-rendeletei alakították ki és a helyi szokások és gondolkodásmód tette partikulárissá. Jelenkorunkra e keretek között azon szokások hagyományozódtak rá, amelyek rátaláltak a folytonosságukat biztosító feltételekre, amelyek viszont nem tudtak beilleszkedni e keretekbe azok vagy elvesztek, vagy elsorvadtak. A Küküllői egyházmegye levéltárának (az 1640-es évektől kezdődően) vizitációs jegyzőkönyvei, protocollumai, valamint a sövényfalvi egyházközség még meglévő levéltári anyagának átvizsgálása után egy részletes dolgozatban megpróbáltam felvázolni az egyházi fegyelmezés történetét, amely háttérként, alapként szolgálhat a jelenlegi vallási értékrend kialakulásának és 315