Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Balázs Lajos Csíkszereda: Szent János napi angyalozás Csíkszentdomokoson

4. HERVAY F. Levente О. Cist, kutatásai alapján a középkori Baranya szerzetesrendjeinek patrocíniumairól nyújtott áttekintés is igazolja a fenti védőszentek népszerűségét. Vö.: Ba­ranya IV. évf. 1991/1-2. 51. 5. Vö.: BÁLINT Sándor: Ünnepi Kalendárium II. Budapest, 1977. 225. 6. GALAMBOS Ferenc: A pécsi jezsuiták működése 1687-1728-ig. Budapest, 1942. 89. 7. Adatközlők alapján. Vö.: még L.IMRE Mária: Kápolnaépítészet és kultusz a pécsi egyház­megyében. In. Népi építészeta Dél-Dunántúlon. Szentendre, 1992. (megjelenés alatt). 8. SCREIBER, Georg: Die Vierzehn Nothelfer in Volksfrömmigkeit und Sakralkultur. Uni­versitätsverlag Wagner. Innsbruck, 1959. 86. 9. RETTENBECK, Lenz Kriss: Bilder und Zeichen religiösen Volksglaubens. Verlag G.D.W. Callwey München, 1971. 82. vö. még WELKER, Klaus: Heilige. Geschichte, Legende, Kult. Badenia Verlag, Karlsruhe, 1979. 10. IMRE, Maria: Töpferei in Nadasch/Mccseknádasd und Altglashütten/Óbánya. Ungarn­deutsches Handwerk I. Tankönyvkiadó, Bp., 1982. 246. Vö. még: ASSMANN. Dietmar: Hl. Florian bitte für uns. Tyrolia Verlag. Insbruck-Wien­München, 1977. 11. Baranya megye földrajzi nevei II. In. Baranya monográfia sorozat Pécs, 1982. 319. 12. Vö. BÁLINT Sándor im. 1977. 44. 13. Adatközlőkalapján. 14. Dunaföldvári és mohácsi vonatkozásairól Id. Lantosné Imre Mária: A katolikus németség népi hitélete a pécsi egyházmegyében. In. Baranya IV. évf. 1991/1-2. 177. 15. Ez a sóház 1721-től 1894-ig Mohács életében jelentős szerepet töltött be. Vízi úton a só Máramarosból és Erdélyből érkezett ide a Tiszán és a Maroson át. Évente 422 kocsi sót vit­tek szét Mohácsról a megyébe. 16. Stallenberger Mátyás közlése. 17. Ófalu 1974-ben kapott utat, összeköttetést az országos 6-os főúttal. A környékbeli falvak lakói egykor az ófaluiakat "Hochentapper-nek / bokortaposónak" nevezték, mert kiépített út nem lévén, csak az erdőn és bokrokon keresztül jutottak el a szomszéd községekbe. (=adatközlök alapján) Vö. még a Szent Vendel kultuszára vonatkozó monográfiával: GU­LYÁS Éva: Egy őszi pásztorünnep és európai párhuzamai. Szolnok, 1986. 18. Adatközlők alapján. Balázs Lajos (tanár, Csíkszereda): SZENT JÁNOS NAPI ANGYALOZÁS CSÍKSZENTDOMOKOSON Talán szokatlan, ám mégis az ismertetett folklórjelenség természetéből adódó, inkább pozitivista szemléletű előadásomat egy lírai momentummal kezdeném: Vannak vidékek ahol az ének kiment szokásból 246

Next

/
Oldalképek
Tartalom