Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Varró Ágnes Székesfehérvár: Szentelmények, szakrális tárgyak, szent helyek szerepe a népi orvoslásban Fejér megyében - Deáky Zita Budapest: Népi vallásosság a szülés körüli szokásokban

keskönyvbe, vagy a Bibliába tették el.

21 Legfontosabb szerepe 7 év múlva, a gyermek ügyességi próbájánál volt. Egy Meszes vidéki román adat is arra figyelmeztet, hogy a köldökzsinór elvágásának egykor igen nagy fontossága lehetett. A galgói (Gílgau Almasului) román családban az anya legjobb barátnője vagy legkedvesebb rokona végezte a metszés szertartását, és ettől kezdve szerepe a keresztanyáéval hasonló jelentőségű volt a gyermek és a család életében.

22 A placenta hiánytalan megszülése életfontosságú volt az anyára nézve. A bába kezére húzva vizsgálta, nem maradt-e benn egy darabocska. Ha igen, üveget fúvatott vele, tüsszentette, nyomkodta a hasát, vagy belülről próbálta kivenni. A placenta az anya testének része, és a magzat táplálója, védelmezője volt a terhesség alatt. Kettőjük belső kapcsolatának, a gyermek életben tartásának eszközeként mágikus erőt tulajdonítottak neki: májfolt eltüntetése, jóslás belőle, meddő nő termékenységének előidézése, stb.

23 Általában a bába takarította el a lepényt, és ennek is megvolt a maga rítusa: olyan helyre kellett elásni, ahol nem tapodnak, ahonnan a kutyák nem tudják előkaparni. A kalotaszegi bába az ásás közben három Miatyánkot mondott.

24 A máramarosi románoknál, ha még akartak gyermeket, három szem babbal ásták el, ha már nem kívánták gyermek születését, szájjal lefele földelték el.

25 Amikor az anya szerencsésen túlesett a gyermek és a placenta világrahozatalán, a bába is rendbe tette a csecsemőt, már csak a Boldogasszony ágyában való pihenés várt rá. A Boldogasszony ágyát, vagyis az anya ideiglenes, csak a gyermekágy idejére szánt fekvőhelyét általában a bába készítette elő, természetesen betartva a mágikus kívánalmakat, amelyek az anyát védték avatásáig: tű, olló, fokhagyma, imakönyv, rózsafüzér, szenteltvíz, só, kenyér, stb. De idetartozik a Boldogasszony megnevezés, amely önmagában is mágikus védőerővel rendelkezik, amit erősített a bába és az anya között lefolytatott háromszori kérdés-felelet játék. Tehát átsegítette a bába az anyát a szülésen, fölkészítette és bekísérte a gyermekágyba. Csak ezután fogott az újszülött elsőfiirösztővizének elkészítéséhez. Általános volt az a hiedelem, hogy az első fúrösztés meghatározó az egyén későbbi életére. A fürdővízzel teljesen lemosták, letisztították róla magzatlétének maradék nyomait, így végérvényesen elszakadt az anya belső fizikai világától. (Az első szoptatáskor újra kapcsolatba kerül az anyával, de addigra már mindketten egy új szituációban vannak, ennélfogva kapcsolatuk is már más minőségű.) Ezáltal teljesen védtelenné vált a gonosz, ártó hatalmakkal szemben, de ugyanakkor nyitottá a jó sorsát előidéző hatásokra is. Tájanként, sokszor falvanként különbözően ugyan, de a fúrösztést mindig az adott közösség által elfogadott és megkívánt rítus szerint végezte a bába. 435