Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Lukács László Székesfehérvár: A vándorló templomok kérdéséhez

igyenesen a gyúrói és tordasi Haraszton egészen a Dunán is által, mely árok egy jel..." A tanúvallatási jegyzőkönyvhöz egy kézzel rajzolt térképvázlatot is mellékeltek, amely a Vértes és a Duna közötti területet ábrázolja. Ezen szaggatott vonallal tüntették fel a Zámoly és Ercsi között húzódó árkot, a templom vonulásának útját. Az árok jele alá ezt írták: "Fossatum seu meatus templi." (Árok vagy a templom útja). A mondát Rosty Zsigmond, Fejér vármegye levéltárosa is bemutatta Egy templomjárás Fejér megyében című, 1859-ben megjelent cikkében.

2 Rosty azt is megemlítette, hogy a szigetújfalui lakosok körében a monda még a 19. század közepén is közszájon forgott. Ők azt állították, hogy a templom kelet felől, az Alföldről jött. Három évvel később Pethő Dénes a Vasárnapi Újságban megjelent Л Tárnokvölgye és vidéke című cikksorozatában említette meg a mondabeli templomot: "mely a Vértes hegyek alján állott, de egyszer csak egy szép éjen felkerekedett, el sem búcsúzott, hanem nyakába vette az utat s hét határon és a Dunán keresztül, átment a Csepel szigetére."

3 Az egyik tanú a Nagyszombat melletti Moderdorf községet említette a templom származási helyeként. Fényes Elek 1851-ben megjelent geográfiai szótárában Modersdorf, Nagyszombattól fél órányira fekvő, szlovák lakosságú, katolikus falu szerepel.

4 Szlovákia 1984-ben kiadott térképén Modranka néven tüntették fel Nagyszombattól délkeletre. A község temploma a 17. század közepe óta híres Mária-kegyhely volt, ami hatással lehetett a mozgó templommal kapcsolatos mondakör meghonosodására is. Mondordorfi Boldogasszony képe kapcsán ezt írta róla 1863-ban Jordánszky Elek: "Van Nagyszombat városához közel egy Modordorf nevű falu, a halott Krisztus Urunk koporsója mellett, egy lorétomi ház is építtetett az 1654. esztendőben, holott a sok búcsújáró emberek malasztokat is vesznek Istentől szent Anyja törekedése által... Azon templom gondviselését Szalkovics Ádám Nagyszombaton lakó esztergomi kanonok, a remete sz. Pál magyar szerzetén levő papokra bízta, kiknek akkor benn a városban templomuk és klastromuk vala. Arra bízatott a modordorfi templomban oldalaslag felállíttatott lorettói háznak is a bold. Szűz fából faragott feketés képének gondja is... Gyakoroltatott igen is a búcsújárók által e helyen az istenes buzgóság addig, míg a paulinusok el nem töröltettek 1786-ban, sőt még azután is, miglen az esztergomi főkáptalan menedékhelyét, azaz Nagyszombat városát el nem hagyá..."

5 Hasonló vallásos legendára bukkantunk Pesty Frigyes 19. századi kéziratos helynévgyűjteményében. A Veszprém megyei Halimbáról Vajai István bíró és Rauzli József jegyző 1864-ben ezt írta a földrajzi neveket gyűjtő Pesty Frigyesnek: "...a" nyolczadik dűlő is rétnek használtatik. Ezen dűlőben látható 266