Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Mohay Tamás Budapest: Hagyomány és hagyományteremtés a csíksomlyói búcsún

11. Ez ugyan így félreérthetően hangzik, de nem akar más lenni, mint 'Isten, a Mennyei Atya'; helyette mondja: 'Jézus Krisztus'. 12. Sötér István írja Arany János balladáiról szóló tanulmányának bevezetésében. 13. Lk. 2, 52. 14. Részlet a szentmise római kánonjának a megholtakért mondott imádságából. 15. Mk. 14.37. 16. Nyomtatásban: (kották nélkül) In Kisalföldi Kalendárium 1986.; (kottával) In JEL 1991/2. 17. Éneklő Egyház Bpl 1991., 3. kiad., 1399. 18. KODÁLY Zoltán: A magyar népzene, Bp. 1969., 9. kiad., 36. 19. KODÁLY Zoltán: lm, 99. 20. Éneklő Egyház: 11., "12.", 68., 95., 1991., 203., 253., 309., 348., 358. Mohay Tamás (néprajzkutató, Budapest): HAGYOMÁNY ÉS HAGYOMÁNYTEREMTÉS A CSÍKSOMLYÓI BÚCSÚN 1990-ben* A magyar búcsújárás néprajzi kutatása nem bővelkedik részletes leírásokban egyes búcsúkról. Érthető ez, ha felidézzük, hogy a harmincas években, amikor Bálint Sándor az egyik első áttekintést adta a témáról

1

, voltaképp még az is tisztázatlan volt, hogy a vallási néprajz mit tekintsen tárgyának és az hogyan különböztethető meg az egyháztörténettől: Szendrey Ákos válaszcikke

2 Bálint Sándornak éppen az általa vélt határok pontosabb betartását kérte számon vitapartnerétől. Érthető másfelől azért is, mert a vallási néprajzi kutatások magyarországi megindulása idején a néprajzkutatók jó része arra törekedett, hogy kiválasztott témájában általános, modellszerű képet alkosson, ahol a "hagyományos" és a "közösségi" jelleg felmutatása fontosabb, mint az egyedi vagy egyéni jellegzetességeké. Ezekkel nehéz volt mit kezdeni, noha a népmesekutatásban egyéniségkutató iskolaként ismert folklorista csoport megpróbálkozott egy új ösvényen elindulni. A búcsúk kutatásában viszont alighanem hatástalan maradt Vajkai Aurél figyelmeztető felismerése: "A néprajztudomány első feladata a népi (paraszti) közösségek vizsgálata... A közösségi szellem azonban testetlen, határai elmosódottak és nehezen körülrajzolhatok. Mi mindig csak emberekkel állunk szemben, egyéneket faggatunk, egy híres javast, egy közismert búcsúvezetőt írunk le... A közösség egyetlen látható, és jól megrajzolható eleme az egyén; az egyéni tulajdonságok pontos * Az 1991-ben írt szövegen nem tartottam szükségesnek változtatni. A tanulmány alapjául szolgáló előadás rövid szövege megjelent a Művelődés 1992/5. számában. 130