Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Egyházművészet, vallásos ábrázolások, szakrális emlékek, liturgikus tárgyak - Puskás Bernadett: Két kárpátaljai fatemplom és ikonosztázaik

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

található település. Ahogy Uzsokot is, Galíciából származó telepesek alapították 1588-ban. Az ebből az évből származó kenézlevélet Rákóczi Zsigmond adta ki, megnevezve a község alapítóinak nevét: Peckovics Péter és János.29 A falu neve 1888-ig Hukliva. A községhez több írott forrás is kapcsolódik. Az egyik legnevezetesebb a 20. század elején már közölt rutén nyelvű zugói krónika,30 amelyet Grigássy Mihály helyi paróchus kezdett el vezetni 1783 táján a halottak anyakönyvének utolsó hat lapján, korábbi, 1660-tól 1780-ig vezetett szórványos feljegyzéseket is átmásolva.

Az urbariális feljegyzések alapján már a 17. század közepétől a faluban két pap szolgált. 1692-ben a községben már két templomot is említenek. A 18. századtól ezek titulus szerint is ismertek: a falu felső végén álló Szent Mihály templom négy haranggal és az alsó végén épült Szent Miklós templom három haranggal. A zugói anyakönyvek 1770-től maradtak fenn.31 A zugói krónika feljegyzése szerint a Szent Mihály-templom 1779-ben már Szentlélek alászállá- sa titulust viselt, így azonosítható a ma is itt álló fatemplommal, amelyet a 18. század elejére datálnak.

Mivel a faluban orosz emigránsok már a 20. század elején ortodox egyház- községet szerveztek és 1932-ben új templomot is építettek, az 1950-es években a görög katolikus egyház betiltása után a Szentlélek alászállása-templomot bezárták, illetve az ateizmus múzeumává nevezték át.32 A templomot először az 1970-1971-ben restaurálták, azonban a 1980-as években teljesen kifosztották, csupán ikonosztáza maradt meg. 2002-ben restaurálták újra. Ma is használaton kívül áll, mivel a faluban más templomok is vannak.

A zugói templom az uzsokihoz hasonlóan folyami agyaggal kötött kőalapozásra boronafalazással épült. A hosszanti tengely mentén a szentély, a hajó és a babinec itt szintén három eltérő szélességű négyzetes szakaszként kapcsolódik össze. Azonban felépítményét kettős tagolású tető fogja össze egységes tömbbé, és sziluettjét hangsúlyos nyugati torony határozza meg. így külső tömegalakításában szinte fel sem tűnik hagyományos bizánci hármas tértagolása, inkább a korabeli barokk építészet hatása nyilvánul meg. A templomépület típusba sorolását illetően különféle nézetek élnek.33 Egyesek a Felvidéken alkalmazott, ún. lemkó templomtípus kárpátaljai változataként írnak róla, mások az bojkó és a lemkó típus sajátos helyi összegzésének vélik. A lemkó típusú templomok sza29 Lehoczky 1881, 3: 301.

30 Бшенышй [Стрипський] 1911, 77.

31 Сирохман i. m. 332-333.

32 Сирохман i. m. 640.

33 Ezek összefoglalását ld. Тарас i. m. 429-440.

692