Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Tánczos Vilmos tanár Csíkszereda: Adatok a csíksomlyói kegyhely búcsújáró hagyományainak ismeretéhez

Barna Gábor 1988 Bettler an den ungarischen Wallfahrtsorten. Műveltség és Hagyomány XXIII-XXIV. Debrecen, 231-238. Barna Gábor 1989 Zarándoklat szent helyekre. Jászkunság XXXV. dec. 22-32. Barna Gábor 1990 Adatok az alsóőri magyarok búcsújárásához. In: Fejős Zoltán-Küllős Imola (szerk.) Vallásosság és népi kultúra a határainkon túl - Budapest, 246256. Barna Gábor 1990 Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon. Budapest. Tánczos Vilmos (tanár, Csíkszereda): ADATOK A CSÍKSOMLYÓI KEGYHELY BÚCSÚJÁRÓ HAGYOMÁNYAINAK ISMERETÉHEZ A középkori Magyarország legtöbb búcsújáróhelye nem élte túl a reformációt. A ma meglévő magyar kegyhelyek többsége az ellenreformáció és a barokk korában jött létre.

1 Mivel az 1690-ig protestáns fejedelmek irányítása alatt álló Erdélyben a katolikus restauráció nem volt olyan erőteljes mint a Habsburg fennhatóság alá került Dunántúlon vagy Észak-Magyarországon, ezért itt sokkal kevesebb búcsús helyet találunk, mint a nyelvterület nyugatibb részein. A meglévőknek viszont — itt elsősorban Csíksomlyóra és Máriaradnára gondolok — nagy a vonzáskörzetük, hatalmas tömegeket mozgatnak meg, és történelmi múltjuk is a legjelentősebbek közé emeli őket. Csík az egyetlen olyan területe a történelmi Magyarországnak, ahová a reformáció még rövid időre sem hatolt be,

2 így a csíksomlyói kegyhelyre történő zarándoklás folyamatosan, törésmentesen zajlott, csak járványok és háborúk idején szünetelt. Az itteni búcsúra vonatkozó első adatnak IV. Jenő pápa 1444. január 27-i Dum precelsa kezdetű bullájának egyik megjegyzését tekinthetjük, mely szerint Csíksomlyóra ,naponta nem szűnt meg összeseregleni a nép".

3 Okkal feltételezhetjük, hogy már ekkor a Máriatisztelet egyik megnyilvánulásáról van szó, hiszen a Hunyadi János anyagi segítségével, a pápa szorgalmazására újjáépített (. . . de novo construi cepta et adhuc in suis structuris et edifíciis perfecta non existit . . .

4 ) gótikus ferences templomot 1448-ban Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. Mivel a bulla Sarlós Boldogasszony kegytemplomának újjáépítéséről beszél, valószínű, hogy Csíksomlyón a Mária-tisztelet és a kegyhelyre törté136