Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Emília Ion művészettörténész Bukarest: A füzesmikolai üvegre festett ikonok és szerepük a vallásos népéletben

kok, akárcsak a folklórban, kecsesek, törékenyek, tiszták, méltóságteljesek. Jókai Mór melegséggel ecseteli a román nők lelki tisztaságát, kifejezőerejét: A ,.Szegény gazdagok" nőalakja e vidék képviselője: „Ez egyike a hirhedett román szépségeknek, arcvonásai, ajkainak metszése, telt álla az antik szobrok bármelyikének mintaképéül állíthatnák oda, s hozzá azok a villogó szemek, az az életpiros szín, azok a szénfekete szemöldökök valódi ideált alkotnak belőle." Az alakok rajza anatómiailag nem mindig tökéletes, azonban mindig életszerű. Az üvegkép festés, mint népi mesterség és a népművészet műfaja, a naívságával és őszinteségével a hívő néplélek nemességének, gazdagságának, s egyben szépérzékének a megnyilvánulása. A gazdag tematikájú, bibliai képekben bővelkedő képek nagy számban vannak jelen a falusi és nemcsak falusi otthonokban, s ez a tény az emberek mélységesen keresztény, őszintén hívő életszemléletére utal. A szamosmeriti románok házaiban megtalálható ikonok leggyakoribb témái Jézus születése, az Utolsó Vacsora, Jézus a kereszten, Feltámadás, A mennybemenetel, Szüzanya, Sárkány ölő Szent György, Szent Miklós, stb. Ezeket fő helyre teszik, az első házba, ahol a család az értékesebb ruháit, bútorait is őrzi. Különleges esetekben Szűz Mária képét a háziasszony menyasszonyi fátylával díszítik, ez a jelképes gesztus a Szűzanya iránti odaadást, a házastársak tisztaságát, egymás iránti vonzalmát és hűségét is kifejezi. A család által lakott helyiségben rendszerint a Szűzanya, Szent Miklós, stb. képe látható az ágy végénél, az áhítat és elmélkedés színhelyénél, ahol ájtatosan mondják a reggeli és esti imádságot. A kisgyermek bölcsőjét gyakran díszíti egy kisméretű szentkép, amely Szűz Máriát, vagy az őrzőangyalt ábrázolja. Az ikon mellé gyakran egy szál bazsalikomot tesznek, amely mintegy sugallja — tömjénillatra emlékeztető finom szagával — az áhítat és tisztaság légkörét. A hívő ember eképpen emeli fel gondolatát az égi varázzsal és földöntúli igazsággal teljes világ felé, az erkölcsi nagyság és az emberi méltóság csúcsai felé törvén, hogy erkölcsi alapot biztosítson a mindennapok harcához, a lelki egyensúlyhoz, optimizmushoz, az élet szeretetéhez. Minden keresztény házában van legalább egy ikon, de sajnos, egyre ritkább az üvegre festett. A mikolai üvegkép-festés hagyományait ILARION MUREÇAN nagylelkű szerzetes folytatja, aki e kifinomult és lélekemelő művészkedés révén gazdagítja a kulturális kincsestárat, hátrahagyván az utódoknak keresztény lelke egy-egy darabját. 70