Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Jánó Mihály művészettörténész Sepsiszentgyörgy: Hitvédelem és határőrség (Észrevételek a gelencei felképek vizsgálatához)

hercegek Biharból és a Felvidékről mozgósították seregeiket. Az 1074. március 14-én lezajlott mogyoródi ütközet leírásánál a Képes Krónikában ez áll: „A bihari dandár közepén a balszárnyon László helyezkedett el, Ottót a jobbszárnyra rendelték, Gézát pedig a nyitrai dandárral helyezhették a középre."

31 A bihari székelyek hercegpárti magatartása adva volt, hiszen Bihar vára a honfoglalás óta az Árpádházi hercegek vára.

3 2 Mindezek után nem kételkedhetünk abban, hogy László oldalán ott voltak a székelyek a kerlési ütközetben és László uralkodása idején, a későbbi besenyő betörések (1085, 1091) visszaverésében is jelentős szerepet játszottak. E küzdelmek során a korábbi harcos hagyományok László tetteiben testesültek meg. László kerlési legendája megszületik a szemtanúk ajkán, majd elkészülnek az első falképek is: Váradon és Magyarremetén Bihar megyében, Dés, Désakna, ördöngősfüzes és Páncélcseh helységek templomaiban Szolnok-Doboka megye területén. ; Az első falképek megszületéséig viszont László halála után talán több mint két évszázad telt el. Eközben a legendának csak bizonyos részletei élhettek a nép ajkán. Úgy tűnik, László király szentté avatásakor 1192-ben még nem állt össze a későbbi falképek, krónikák oly eleven cserhalmi története. Szent László sok csodája mellett, amelyek csakis egy szent életére jellemzőek, talán nem is volt szükség a profán cserhalmi történetre hivatkozni a szentté avatáskor készített kanonizációs jegyzőkönyvben. Figyelemre méltó, hogy mindazok a csodák, amelyekről László király szentté avatása során megemlékeznek a kihallgatott szemtanúk, Európa-szerte ismertek a különböző szentek már kanonizált élettörténeteiben.

33 A Rómából érkező, idegen pápai követ számára — ha hallott is róla —, mit sem jelentett a cserhalmi ütközet története. Ahhoz, hogy a határvédők templomaiban .később mégis a cserhalmi ütközet lehessen a falképek témája, időközben egy szent életéhez méltó történetként kellett átértelmeznie az egyháznak az eredeti világi történetet. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy miközben a László-legenda keletkezésének valós történelmi alapjait próbáltuk megtalálni, egy pillanatra sem feledkeztünk meg azokról az elsősorban László Gyula kutatásaiból ismert keleti, vagy más szerzők által feltételezett nyugat-európai legendaformáló motívumokról, amelyek a falképek ikonográfiájában felismerhetőek. Nem lehet célunk elhallgatni nagytudású kutatók eredményeit, amelyek a Szent László legenda megfogalmazásában ószláv vagy bizánci legendaelemeket véltek megtalálni. Mindez nem változtat azon a tényen, hogy a falképek legendája a kerlési ütközet történeteként élt évszázadokig a köztudatban, és hogy e hagyomány őrzői vagy továbbadói a határmenti törzsek, pontosabban a székelyek voltak. Látszólag ellentmond az utóbbi állításnak, ha megvizsgáljuk a László legenda megmaradt falképeinek földraizi elterjedését, hiszen az eddig is205