Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
III. Szakrális tárgyak világa: vallásos tárgyak, ábrázolások és ereklyék - Limbacher Gábor: Krisztus fegyverei hazánkban, Európában és a szakrális idő elvesztése a magyarországi katolikus egyházban
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. paraszti kultúrában a reggeli mosakodás törülközőjének Veronika kendőjévé azonosulása, s ezáltal egészségbiztosító szerepe figyelhető meg egy kalocsai öregasszony esetében. Arra a kérdésre, hogy életében volt-e beteg, úgy válaszolt, hogy sosem volt, mert minden reggel mosdás után imádkozni szokott. Beleborulva a törülközőbe elmond egy Úrangyalt az Úr Jézus véres verejtékéhez, hiszen Veronika is kendőt nyújtott a szenvedő Megváltónak.31 Szintén szemléletesen példázza a kínzóeszközök paraszti életmódbeli jelentőségét a töviskorona hagyomány szerinti növénye, az úgynevezett „Krisztustövisk”. Ha a róla letört tövissel piszkálták meg a fájós fogat, a borsosberényiek (Nógrád m.) szerint a fogfájás elmúlt. Mert, ahogy a bükkszékiek (Heves m.) mondták, mindaz, amivel az Istenembert bántották, az a mi orvosságunk. A nagyrészt palóc eredetű zagyvarékasiak (Szolnok m.) évi házszenteléskor mondott ház- és gazdaságóvó imádságában Krisztus töviskoronája a biztonságot garantálja: „Őrizzen meg a Jóisten miden szerencsétlenségtől. Négy evangélista álljon a [ház] négy sarkára, hogy a gonosz sátán meg ne kísérthesse. Az Úijézus töviskoronája legyen ezen ajtónak a zárja.” E befejező kívánság jellemzően világítja meg a hagyományos paraszti vallásosság világképi kereteit. A védelmet nyújtó igazi létező az, ami isteni. Ezért Krisztus töviskoronája, szakralitásánál fogva jobban oltalmaz, mint bármilyen emberi technikai produktum. Népi olvasatban az élet sikere az istenihez való közelség függvénye. A kínzóeszközök paraszti életmódbeli, sőt általános, modell szintű jelentőségét és lényegét különösen a fűzfa 19. századból adatolt gyógyászati szerepe világítja meg. A gyógyításhoz alkalmazott fűzfát azért tartotta hathatós eszköznek a bükkszéki palóc asszony, „mer fűzfavesszőkvel verték meg valamikor az Isten testyit, má pegy[ig] (...) mindaz, amivel az Istent bántották, ez emmi orvosságaónk.”32 33 A kínszenvedés eszközei közé tartoznak még Krisztus sebei is, melyek külön hangsúlyt kapnak az olyan ábrázolásokon, ahol nem Krisztus teljes alakja, hanem csak stigmái jelennek meg. A palóc asszony iménti megállapításával egyezik Szent Péter első levelének következő sora: „Sebei [és amikkel a sebeket okozták] szereztek számotokra gyógyulást.” (IPt 2,24).™ 31 Bálint 1998. 515. 36. jegyzet. 32 90 éven felüli idős asszony közlése egy egyházközségi rendezvényen 1998. nagyböjtjén Borsos- berényben, Pócs 1964. 242.; Lengyel-Limbacher 1997. 133. A házóvó imádság további változataira lásd: Erdélyi 1976. 188-189.; Istvánfly 1895. 113. 33 „Arrna Christi” http://www.parochia.hu/loldalelemek/Gondolatok/Arma_Christi.htm [2013.08.21.] 316
