Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1990 (Veszprém, 1990)

Munkásgimnázium Veszprémben

lomkönyvek vásárlására, valamint közművelődési kiadásokra (pl. munkás­gimnáziumi szolga díja, előadások tiszteletdíja) fordították. Veszprémben a tanulni vágyó munkások száma nem volt olyan számot­tevő, hogy részükre külön osztályokat lehetett volna szervezni. így a taní­tást egy csoportban végezték és azokat a tárgyakat választották, amelyek előadását a helyi v: \ onyokhoz mérten szükségesnek tartottak. Az 1910—1 l-es tanévbe, amelynek szorgalmi ideje október 30-tól már­cius 31-ig összesen 22 hétig tartott, 47 hallgató iratkozott be. A munkás­gimnáziumot azonban be nem iratkozott hallgatók is látogatták, 245-en, így a hallgatói összlétszám 292 fő volt. Az első félévben heti négy alkalommal tartottak vetítéses előadást „Ma­gyarország története", „Magyarország földrajza", „Mezőgazdaságtan", és „Világtörténelem" címmel. Három szabadelőadásra pedig a „Magyar irály­tan", „Gyakorlati számtan és mértan" és „Mühelyi könyvvitel" témakö­rökben került sor. A magyar nemzet történetének ismertetője az Árpád-házi királyoktól az 1848—49-es szabadságharcig terjedő időszakot fogta át. A földrajzi előadások nagy folyóink vidékeire, a Balatonra és nagyvárosainkra terjedtek ki, amit a hazai gyógyfürdőkről szóló sorozattal zártak. A világtörténeti részben az ókortörténetet, a Bibliát, Bosznia és Herce­govina, az olasz királyság, Franciaország és Anglia újkori történetét tárgyal­ták. A földrajzi előadások a finn nép és a finn kultúra bemutatását az Alpe­sek és a Rajna-vidék, a közép-európai nagyvárosok és Velence megismer­tetéséből álltak A második félévben „Ipar" és „Egészségtan" címmel hetenként két vetí­téses előadást tartottak, míg a „Gyakorlati számtan és mértan" és a „Mű­helyi könyvvitel" témakörből szabadelőadásokra került sor. A nagyobb érdeklődés természetesen a vetített—képes előadásokat kí­sérte, ezeken összesen 1761 hallgató jelent meg. Az előadások száma össze­sen 113 volt, egy előadást átlagban húsz személy látogatott. A tananya­got a szakterületeknek megfelelően Balassa Kálmán és Huber János elemi iskolai tanítók, Bokrossy Jenő városi mérnök, Demjén Márton lelkész, Gön­dör Ferenc királyi segédtanfelügyelő, Krisch Jenő és Tivadar Ignác felső­kereskedelmi iskolai tanárok, valamint dr. Réthy Ede tiszteletbeli várme­gyei főorvos ismertették. Az előadások befejeztével 1911. április 2-án vasárnap délután záróvizs­gára került sor, amelyen dr. Óvári Ferenc mellett Vaszary Béla, a munkás­gimnázium igazgatója elnökölt. A kitartó szorgalom jutalmául irodalmi ér­tékű könyveket osztottak szét a legjobbak között. Ily módon részesült el­ismerésben Csomay István és Csomay János földműves, Mészáros Sándor bognár, Roland Ferenc hangszerész, Szedmák József gépész, Veninger Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom