Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1990 (Veszprém, 1990)
„Új Hold, fényes Nap, bocsáss kapun átul!"
A zöldágjárás, zöldágazás, zöldághordás szokását a Balaton északi oldalán ma is ismerik a következő községekben: Kékkút, Salföld, Kővágóörs, Káptalantóti, Mindszentkálla, Szentbékkálla, Nemesgulács, Kisapáti, Gyulakeszi, Diszel, Hegymagas, Nemesvita, Szigliget, Lesencefalu, Lesencetomaj, Lesen ceistvánd, Monostorapáti, Vigántpetend, Kapolcs, Sümegcsehi, Nyirád, távolabb pedig Halimba, Doba, Borzavár, Bakonyszentlászló. A Balaton déli oldalán: Látrány, Szólád, Őszöd, Bálványos, Teleki, Nagycsepely, Torvány, Tab, Balatonmagyaród, Csákány, Galambok. E falvak közül Kapolcson azonban már csak a dallamot ismerik, a zöldágról nem tudnak. A teljes szokást itt már Kerényi György sem tudta rögzíteni az 1950-es években. A szokás fő ideje a húsvét, de előfordul pünkösdkor is némely változata, így pl. Vigántpetenden, Monostorapátiban „Haj liliomozás" néven, máig gyakorolt szokásként. A Somló-vidékének néhány falujában (1. felsorolás!) pedig fehérvasárnap jártak a zöldággal. A Káli-medence legkisebb községében, Kékkúton a mai napig feldíszített koronavirággal (császárkorona), Nemesgulácson temetői buxusból és tavaszi virágokból, Vigántpetenden pedig a faluvégi bokrokból tört ágakból tartják, ill. tartották a kaput. De ismeretes, hogy helyenként az eltett és feldíszített karácsonyfát, vagy ennek egyik ágát használták zöldágként. A játék menete: a szalagokkal feldíszített zöldággal, énekszótól kísérve végigvonultak a falun, mégpedig úgy, amint a hidasjátékokban, kaput tartva. Az ének megfelelő részénél, páronként, a kapu alatt átbújva kerültek mindig előbbre a játékban résztvevők, mígnem a falu végi rétre értek. Itt végigjátszottak egy énekes-táncos játékfüzért: Beültettem kiskertemet; Repülve jön egy madárka; Süssünk, süssünk valamit; Szabad péntek, szabad szombat; Csiga-biga; Hej koszorú, koszorú; Hol köszörülnek? Ángyom sütött rétest; Nyissuk ki a galambházat; Tüzes taplót hordozok; Gyertek haza ludaim; Lenek foly a Tisza. De sort kerítettek mozsárdobolásra, kavicsadogatásra is. A játék befejeztével szétszéledtek, ki-ki hazament. A század elején még csak nagylányok vettek részt a játékban, később már lányok és legények is. Kékkúton ma korra és nemre való tekintet nélkül az egész falu résztvesz a zöldágjárásban. Vigántpetenden viszont csak lányok haj liliomoznak. A múlt században még, egészen századunk közepéig a lányok szerezték be a virágot, bodzaághoz kötözték, nehogy elhajoljon és többszínű selyemszalaggal is feldíszítették, amelyet a szárra, a levelek közé kötöztek fel. A játék végeztével Kékkúton a falu közepén álló kőfeszület talapzatán lévő Szűz Mária szobra mellé helyezték a felékesített virágokat. A játékban és énekszövegben használt jelképek: 1. Zöldág: a természet megújulásának jelképe. Díszítenek is vele, de adott időben és helyen meg is hordozzák. Életfaként funkcionáló. Körülhordásá-