Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1889-1890

CSUDAY Jenő: A honfoglalás éve

6o magyarokkal egyesülve jöttek a hazába. Azt pedig a történelem más tudósításából tudjuk, hogy a X-ik században a kunok a Volgától még keletre tanyáztak, valahol a kazarok mögött és hogy Európában csak 1061-ben tűntek fel először, de akkor sem mint az oroszok barátai, hanem mint azok legyőzői -- 1067 —, és hogy ezek nem is előbb, mint közvetlenül a mongol betörés előtt, ezektől űzetve jöttek hazánkba. E közlemény első sorban bizonyítja azt, hogy a NÉVTELEN nem élhetett a kunok bejövetele, illetőleg a mongol betörés előtt. A NÉVTELEN őseinket Ungvárig vezeti Álmos vezérlete alatt, ki itt fiának, Árpádnak adja át a hatalmat.

1) Ez 903-ban az egész földet, mely a Tisza és a Bodrog közt fekszik, egész Ugocsáig hatalmába veszi

2) és ezzel a honfoglalást megkezdte. A 903-ik évet azonban a honfoglalás kezdetéül el nem fogadhatjuk, mert, miként látni fogjuk, más, minden kétséget kizáró adatokból tudjuk, hogy ezen évet megelőzőleg már a honfoglalás be is fejeztetett. Ami pedig a NÉVTELEN további leírását illeti, határozottan mondhatjuk, hogy a bevándorlás irányára nézve neki a mongolok betörése szolgált példányképül; a harczok leírásában Nagy Sándor harczait, könyvének vallásos színezetében Josuah könyvét követte. Az ország elfoglalása közben megemlékezik egyes helyekről, u. m. Munkács, Unghvár, Zobor, Csepel, Csanád, Esküllő és Gyula vezér nevéről; de mindezekről azt mondhatjuk, hogy az ezen nevekhez kötött elbeszélések többnyire szójátékon alapuló költött dolgok. És még sok más dolog van történelmében, melyek vagy azt bizonyítják, hogy a XIII-ik század előtt nem „Negyed nap pedig Álmos vezér tanácsot taitva, fiát, Árpádot még életében vezérré és parancsolóvá tevé." U. o. I. 21. 2) „Ur születésének go3-ik esztendejében Árpád vezér seregeit kiküldvén, az egész földet, melly a Tisza és Bodrog között vagyon, Ugocsáig minden lakóival magának toglalá." U. o. I. 21.