Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1875

BUBICS Ede: Néhány szó a római utakról

- 95 — Az aquilejai ut Aemona (Laibach) Claudia Celeja (Cilii), Poetovio (Pettau), Claudia Savaria (Szombathely) városokon keresztül Flavia Augusta Scarabantia-ig (Sop­ron) menvén, itt kétfelé ágazott, az egyik a Fertő északi szélén a mai országút irányában Carnuntumig, a másik Bécsújhely irányában Vindobonába vezetett. Az itinerarium Antonini ezen útvonal főbb helyeit, s távolságait igy adja elő: Iter a Poetovione Carnuntum MP. OLXXIII. Halicano . . MP. XXXI. Mura-Szerdahely mellett. Salle . . . . MP. XXX. Lövő. Savaria . . . MP. XXXI. Szombathely. Scarabantia MP. XXXIV. Sopron. Carnunto . . MP. XXXVIII. Petronell. D. Altenburg. Ezen útvonalra nézve megemlitjük, hogy Ptolemaeus (Opus geograph. II, 5, 4) szélesség-, s hosszszámitásai az elősorolt helyekre nézve a mostani számitásokkal csak­nem tökéletesen összevágnak. Lövőn innét a katafai és. körmendi határokon vonult keresztül az ut, mint a kata­tai határban mai nap is látható nyomok bizonyítják. Szom­bathelytől felfelé az egyenes ut a német-gencsi, ludadi, puszta- és nemes-esói határokban eléggé tanúsítja, hogy a mostani kőszeg-soproni úttól eltérve Sopron-felé egyenes irányban vezettetett. — A ludadi határban közvetlen az ut mellett egy kőből épitve volt épületnek alapzata rejlik a talajban. A nemes-csői határban pár ölnyire azon hely­től, hol a római ut a mostani, kis-csömötei „csárdától a Nemescsóba vezető közlekedési utat átmetszi, számos fal, s cseréptégla, legkülönfélébb edénytöredék azt tanúsítja, hogy ottan is oly épület létezett, milyeket a romai köz­igazgatás az utak mellé közlekedési tekintetből építtetett. Ugyanezen határnak mostani erdejében menő ut közelé­ben egy temetkezési hely van, melynek közepén levő víz­mosásos partjaiból folytonosan düledeznek a mélységbe az egyes sirok hamvai. A sírokban ügyesen készített hamv­vedrek töredékeit, téglákat, graphitból karikákat, elégett

Next

/
Oldalképek
Tartalom