Horváth Sándor: Álomból rémálomba. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Szombathely, 2006)

I. rész A nyugat-magyarországi térség - Katona Attila: Forradalom é szabadságharc a Nyugat-Dunántúlon

Amikor Nagy Imre október 28-i beszédében átértékelte a történteket és nemzeti demokratikus felkelésnek nyilvánította az előző héten lezajlott eseményeket, addigra már a nyugat-dunántúli régióban a régi pártapparátus és államhatalom teljesen szétesett. A kérdés már az volt, hogy milyen lesz az új hatalmi struktúra, a társadalmi tagoltság és a politikai mentalitásbeli különbségek milyen irányú kibontakozást indukálnak. A formálódó rend körvonalai Október 29-e után szinte minden településen újjáválasztották a hétvégén ideiglenes jelleggel megalakult nemzeti tanácsokat. Elkezdődött az új testületek területi megszervezése is, de az ismert kommunikációs és közlekedési nehézségek miatt különösen a megyei testületek felállítása nagyon akadozott. A megyeszékhelyeken szerdától a politikai élet pezsgését érzékelve beindult a koalíciós korszak pártjainak újjászerveződése. Meghatározó szerephez jutottak az 1956-os magyar forradalom legsajátosabb szervei, a munkástanácsok.

41 A termelési és önigazgatási feladatokat ellátó választott testületek nemcsak termelő üzemekben és a szolgáltató szférában, hanem a fegyveres erőknél, testületeknél és az államigazgatás területén is megalakultak. Élükre olyan személyeket választottak, akiket az adott közösség mind szakmai, mind emberi kvalitása alapján arra érdemesnek tartott. Ők vették át az irányítást, elsősorban a vagyon- és állagvédelemről gondoskodtak, aztán kísérletet tettek a termelés beindításának előkészítésre is. Minden ilyen választás alkalmat adott a programok újrafogalmazására is, melyekben továbbra is követelték a szovjet csapatok minél előbbi távozását az országból, addig is a nyugalom érdekében a laktanyájukba történő visszavonulásukat javasolták és az ország semlegességének a deklarálását követelték. A többpártrendszerre épülő szabad választások és a szabadságjogok biztosítása mellett tettek hitet. Nyomást gyakoroltak a Nagy Imre kabinetre további átalakítást követelve, mindenekelőtt a legexponáltabb rákosista kormánytagok távozását. A permanens kormányválságot vidéken is jól érzékelték, bár Nagy Imre kétszer is átalakította ezen a héten a koalíciós pártok képviselőivel kibővítve - kabinetjét, de a szaktárcákat irányító politikusok személyében még sem tudtak megállapodásra jutni. A termelőüzemek munkástanácsai úgy gondolták, hogy a sztrájk a leghatásosabb fegyver a további változások kikényszerítésére, és a kormányzat kérése ellenére sem akarták felvenni a munkát.

42 Természetesen a lehetőségükhöz képest segítettek a fővárosi népesség ellátásában. A nagyobb üzemek munkástanácsai alapjaiban határozták meg a településen kialakult politikai tendenciát. A médiumok is az új hatalmi szervek kezébe kerültek, a megyei lapok elnevezésükben is érzékeltették a végbement változásokat: a Vasmegye Vasi Hírlap, míg a Zala, Új Zala néven jelent meg. Természetesen a névváltozás tartalmi, politikai szemléletváltással is járt.

43 Még október 27-én került a győri Nemzeti Tanács ellenőrzése alá a helyi rádióstúdió, amely Földes Gábor felügyelete alatt Szabad Petőfi Rádió Győr néven sugározta adásait. Hétfőtől a balatonszabadi nagyadó munkástanácsával kötött megállapodás értelmében adása az ország egész területén, sőt külföldön is fogható lett. Szombathelyen a rádióadó a 223,8 méteres hullámhosszon tudósított a legfontosabb helyi eseményekről.

44 Az említett médiumoknak nagyobb hitele volt a térségben, mint a fővárosi Kossuth adónak. A legnehezebb feladatnak továbbra is a rend biztosítása tűnt, a sebtében megalakított nemzetőrségi egységeket a forradalom oldalára állt fegyveres erők és testületek tagságával egészítették ki. Mindez sok feszültségforrással járt, bizalmatlanok voltak a szereplők egymással szemben, sokan nem elégedtek meg az exponált vezetők és államvédelmisek eltávolításával, letartóztatásukkal, azonnali felelősségre vonásukat követelték. Radikális csoportok, személyek is könnyen fegyverhez jutottak, amelyek segítségével politikai akaratuknak is nagyobb nyomatékot tudtak adni. A határőrizet gyakorlatilag megszűnt. Október 30. legfontosabb eseménye a régióban a Dunántúli Nemzeti Tanács megalakulása lett Győrött, amelyhez a dunántúli megyéken kívül csatlakozott Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun megye, Csepel munkássága, valamint a Győrben, Pá34