Horváth Sándor: Álomból rémálomba. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Szombathely, 2006)

IV. rész Időrendi áttekintés

KRONOLÓGIA Az „Österreichische Volksstimme", a kommunista párt lapja, a szövetségi kor­mányt azzal vádolja, hogy a Vöröske­reszt égisze alatt fegyvereket, lőszereket és más katonai eszközöket szállít Ma­gyarországra és ezzel segíti a felkelőket. 11. 02. Nagy Imre ismét tiltakozik a szovjet csa­patok bevonulása miatt. A szovjet katonai egységek először Mik­lóshalmánál (Nickelsdorf) zárják le a ma­gyar-osztrák határt. 11. 03. Nagy Imre átalakítja kormányát: Maiéter Pál védelmi miniszter és a nemzeti gárda más vezetői a szovjetekkel tárgyalásokat folytatnak a csapatok kivonásáról. Éjfél tájban letartóztatják őket a szovjetek. 11. 04. A második szovjet intervenció: a szovjet csapatok Budapestet és a vidéki forra­dalmi központokat támadják meg. Nagy Imre beszéde a magyar nemzethez, me­lyet a világ összes rádióállomása sugá­roz. Nagy Imre a budapesti jugoszláv nagykövetségen kér menedékjogot. Szovjet ellenőrzés alatt megalakul a „Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány", élén Kádár Jánossal. Megkezdődik a tömeges menekülés az országból: először délelőtt 9 órakor lépi át magyar katonák és civilek nagyobb cso­portja az osztrák államhatárt. Délre a kis­martoni (Eisenstadt) menekülttábor annyira megtelik, hogy 1000 embert ideiglenesen a kismartoni állomáson szál­lásolnak el. Rendőrségi adatok szerint ezen a napon 8-10 ezer menekült érkezik. 11. 05. Miután a magyarországi és a szuezi har­ci események eszkalálódtak (kettős vál­ság helyzet alakult ki), az osztrák lakos­ság körében a harmadik világháborútól való félelem lesz úrrá. Bizonyos élelmi­szereket, mint az olajat, a rizst és a cuk­rot pánikba esve vásárolnak fel. A bur­genlandi és a bécsi lakosság egy része nyugat felé menekül. A szövetségi hadsereg egységei a határ­zóna vonaláig (Savanyúkút (Bad Sauer­brunn) - Nagyhöflány (Großhöflein) ­Brück - Petronell) vonulnak vissza és fel­készülnek a Vörös Hadsereg esetleges bevonulására. A folyókon előkészítik az átkelők felrobbantását. De elvetik az osztrák kormány biztonsági okokból va­ló nyugatra költöztetését. Az amerikai elnökválasztás győztese Ei­senhower. Ennek ellenére elmarad a fel­kelők által remélt amerikai segítség. A magyarországi válságot a Szovjetunió belügyének tekintik. A osztrák-magyar határt hermetikusan lezárják. A Wiener Zeitung cikkének a cí­me így fogalmaz: „Leereszkedett a vas­függöny". Ezen a napon csak 100 mene­kültnek sikerül megtalálnia a szabadság­ba vezető utat. nov. Súlyos harcok az egész országban. A felke­lők fokozatosan megadják magukat a szov­jet túlerőnek. A munkásnegyedekben ta­pasztalható a legnagyobb ellenállás. „A vö­rös Csepelt", mely korábban kommunista fellegvárnak számított, a szovjet légierő bombázza. Az ÁVH és a szovjet csapatok el­lenforradalmi terrorja. Számos felkelőt ki­végeznek. Ezernyi magyar forradalmárt a Szovjetunióba deportálnak. Menekültáradt indul Nyugatra. A forradalom véres leverés ellenére 1957 elejéig tovább folytatódnak a sztrájkok és demonstrációk. Miután Kádár János képtelen volt a munkástanácsokat maga mellé állítani, betiltatja azokat és a vezetőiket letartóztattatja. November közepéig 86 burgenlandi község­ben állítottak fel gyűjtőtáborokat, további 13 Ausztria egyéb területein működik. 153

Next

/
Oldalképek
Tartalom