Horváth Sándor: Álomból rémálomba. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Szombathely, 2006)
IV. rész Időrendi áttekintés
KRONOLÓGIA Az „Österreichische Volksstimme", a kommunista párt lapja, a szövetségi kormányt azzal vádolja, hogy a Vöröskereszt égisze alatt fegyvereket, lőszereket és más katonai eszközöket szállít Magyarországra és ezzel segíti a felkelőket. 11. 02. Nagy Imre ismét tiltakozik a szovjet csapatok bevonulása miatt. A szovjet katonai egységek először Miklóshalmánál (Nickelsdorf) zárják le a magyar-osztrák határt. 11. 03. Nagy Imre átalakítja kormányát: Maiéter Pál védelmi miniszter és a nemzeti gárda más vezetői a szovjetekkel tárgyalásokat folytatnak a csapatok kivonásáról. Éjfél tájban letartóztatják őket a szovjetek. 11. 04. A második szovjet intervenció: a szovjet csapatok Budapestet és a vidéki forradalmi központokat támadják meg. Nagy Imre beszéde a magyar nemzethez, melyet a világ összes rádióállomása sugároz. Nagy Imre a budapesti jugoszláv nagykövetségen kér menedékjogot. Szovjet ellenőrzés alatt megalakul a „Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány", élén Kádár Jánossal. Megkezdődik a tömeges menekülés az országból: először délelőtt 9 órakor lépi át magyar katonák és civilek nagyobb csoportja az osztrák államhatárt. Délre a kismartoni (Eisenstadt) menekülttábor annyira megtelik, hogy 1000 embert ideiglenesen a kismartoni állomáson szállásolnak el. Rendőrségi adatok szerint ezen a napon 8-10 ezer menekült érkezik. 11. 05. Miután a magyarországi és a szuezi harci események eszkalálódtak (kettős válság helyzet alakult ki), az osztrák lakosság körében a harmadik világháborútól való félelem lesz úrrá. Bizonyos élelmiszereket, mint az olajat, a rizst és a cukrot pánikba esve vásárolnak fel. A burgenlandi és a bécsi lakosság egy része nyugat felé menekül. A szövetségi hadsereg egységei a határzóna vonaláig (Savanyúkút (Bad Sauerbrunn) - Nagyhöflány (Großhöflein) Brück - Petronell) vonulnak vissza és felkészülnek a Vörös Hadsereg esetleges bevonulására. A folyókon előkészítik az átkelők felrobbantását. De elvetik az osztrák kormány biztonsági okokból való nyugatra költöztetését. Az amerikai elnökválasztás győztese Eisenhower. Ennek ellenére elmarad a felkelők által remélt amerikai segítség. A magyarországi válságot a Szovjetunió belügyének tekintik. A osztrák-magyar határt hermetikusan lezárják. A Wiener Zeitung cikkének a címe így fogalmaz: „Leereszkedett a vasfüggöny". Ezen a napon csak 100 menekültnek sikerül megtalálnia a szabadságba vezető utat. nov. Súlyos harcok az egész országban. A felkelők fokozatosan megadják magukat a szovjet túlerőnek. A munkásnegyedekben tapasztalható a legnagyobb ellenállás. „A vörös Csepelt", mely korábban kommunista fellegvárnak számított, a szovjet légierő bombázza. Az ÁVH és a szovjet csapatok ellenforradalmi terrorja. Számos felkelőt kivégeznek. Ezernyi magyar forradalmárt a Szovjetunióba deportálnak. Menekültáradt indul Nyugatra. A forradalom véres leverés ellenére 1957 elejéig tovább folytatódnak a sztrájkok és demonstrációk. Miután Kádár János képtelen volt a munkástanácsokat maga mellé állítani, betiltatja azokat és a vezetőiket letartóztattatja. November közepéig 86 burgenlandi községben állítottak fel gyűjtőtáborokat, további 13 Ausztria egyéb területein működik. 153