Ilon Gábor: Szombathely őskori településtörténetének vázlata (Szombathely, 2004)

Őskorunk 2. ból eredő gyorsaságnak, mozgékonyságnak tudható be itteni megjelenésük is. ... Majd hamar beolvadtak és felszívódtak az ősi, helyi kultúrákban. A tárgy leírása: 151. objektum - Vörösbarna színű harangedény fenékoldaltöredéke. Jellegzetes bebökdösött dísszel. Fenékátmérő: 3,3 cm, falvastagság: 0,3 cm. (XXV. tábla 2.) 171. objektum - Kívül szürke, belül vörösbarna nyaktöredék jellegzetes díszítéssel. Falvastagság: 0,3 cm (XXV. tábla 6.) Az edények díszítéseinek - eddig nem említett - további párhuzamait

236 a Szigetszentmiklós-Teleki u. sírból, ugyanonnan a II. vízcsőárok 3. sírjából és a Csepel-szigetről a Királyerdő u. 100. temetőjéből és Kökényesi u. 10. ismerjük. Egészen hasonló technikai kivitelezésű megoldást azonban Ausztriából, Szlovákiából, Morvaországból és a nagyon távoli Skóciából

237 is idézhetek. A kora bronzkor utolsó szakaszában, illetve a középső bronzkor elején (RBA2-RBB) az un. GátaWieselburg-i kultúra (elsőként feltárt nagy temetőjük /Gáta, ma: Gattendorf, Ausztria/ illetve korábban vélt elterjedési területük /Mosón/ német elnevezésének kombinációja) népessége jelenik meg. Emlékanyagukat a város területéről a Püspökkert (Romkert: 15. ábra) ásatásából egy nagyméretű ház kapcsán ismerjük

238

, de szórványként

239 is dokumentált. A megyéből

240 azonban több helyről (település: Velem-Szt. Vid, temető: Pecöl, Sárvár, Simaság, Zsennye és bizonytalan jellegű lelet: Hegyfalu, Rábakovácsi) ismerjük. Az osztrák

241

, a vasi és a Győr-Moson-Sopron megyei kutatás (pl. Iván, Szakony

242

) eredményeinek tükrében egyre jobban tanulmányozható a nyugati határaként a Rába folyót megszálló kultúra, amely talán részben az Alpok rézérc előfordulásait és kereskedelmét ellenőrizte. Majdnem ugyanez mondható el a GátaWieselburg-i kultúra végével párhuzamosan megjelenő Véterov kultúrával kapcsolatosan. Előkerülése ausztriai

243 elterjedésének közelsége és 2002. évi talán sárvári

244 felbukkanása (néhány Litzen edénytöredékkel?) után - várható. Nagyon jellegtelen és a gépi humuszolás túlzott volta miatt szinte csak nyomokban megfigyelhető - kora vagy középső - bronzkori telep maradványait tártuk fel 1999-ben a Kozár-Borza-patak nyugati teraszán, a Pap földek dűlőben a Szombathelyt elkerülő főút zanati szakaszán (I. ütem 2. lelőhely: 45. ábra). Talán

245 a kora- vagy középső bronzkor valamelyik íjat használó népességéhez köthető az a kőből pattintott nyílhegy (XXVI. tábla 1.), amely nagyméretű, erodálódott kerámiahalmazból (25. objektum), szórványként 236 Kalicz-Schreiber 1997. 6. kép 2., 7. kép 1-2., 9. kép 1., 3. 237 Pl. Laa a.d. Thaya: Glockenbecherfunde im Raum Laa a.d. Thaya, NÖ. AAu 65. (1981) Abb. 2. 15., Abb. 3. 7., Abb. 4. 12., 13., Pl. Kopőany: Bátora, Jozef-Vladár, Jozef: Die Besiedlundsproblematik der Glockenbecherkultur in der Südwestslowakei. BpRég XXXVI. (2002) Abb. 2. 2., 5., Pl. Pavlov-I. 569/84. sír: Peska, Jaroslav: Die Anfänge der Bronzezeit in Südmähren. Neue Forschungsergebnisse. AAu 81. (1997) Abb. 8.2., Skócia - Milngavie: Clarke, D. V.-Cowie, T. G.-Foxon, A.: Symbols of power at the time of Stonegenge. Edinburgh, 1985. 297., Fig. 5.37. 238 Károlyi 2003. 283. 239 Károlyi 1975. 5. tábla 14. 240 Károlyi 1975. Illetve e sorok írója által 2002-2003-ban folytatott Zsennye-kavicsbányai temető ásatása. 241 Neugebauer 1994. 57-69., Neugebauer 1994. 85-111. 242 Ilon 1996. 25-27. 243 Neugebauer 1994. 119-140. és Neugebauer 1994. (Zalai Múzeum) Abb. 2. 244 Pap Ildikó Katalin és Kiss Péter kollégáim ásatási helyszínein, a Sárvárt elkeriilő 84. sz. főút megelőző ásatása. 245 A rézkortól a középső bronzkorig használt típus. Szórvány jellege miatt a pontos kormeghatározása bizonytalan. Biró 2000. 239., Ld. pl. Sárvár: Farkas 2003. 113. felül, 115-116., 2. ábra 5., Szigetszentmiklós: Balogh 1992. 205., Endrődi 1992. 79. kép 11., Százhalombatta: Horváth-Kozák-Pető 2000. 104., Pl. I. 1. 47