Ilon Gábor: Szombathely őskori településtörténetének vázlata (Szombathely, 2004)
Ilon Gábor - Kézzelformált edény peremtöredéke. Apró kaviccsal és homokkal soványított, jól, feketére kiégetett anyagú. Falvastagság: 0,6 cm. (XXIV. tábla 5.) - Bögre nyakperem- és oldaltöredékei. Apró kaviccsal, homokkal és kerámiaőrleménnyel soványított, jól, feketére kiégetett anyagú. A perem alatt, a vállon és a hason mészbetétes díszítéssel. Falvastagság: 0,5 cm. (XXIV. tábla 1.) - Kézzelformált, körömbenyomkodásos díszítésű edény oldaltöredéke négy darabból összeragasztva. Apró kavicsos, homokos soványítású, szürkésfekete, jó minőségben kiégetett anyagú. Falvastagság: 0,7 cm. (XXIV. tábla 6.) Az időszak kultúrái, így a makói kultúra korábban sem volt ismeretlen a kutatás előtt, hiszen a Körmendi úti kavicsbányából (17'. ábra) származik az a talpas tál (II. tábla 2.), amelyet elsőként Patay Pál, majd Mozsolics Amália 223 is közöltek. Ezt a darabot újabban 224 a Vucedol-Laibach kör hatását viselőnek, de a Somogyvár-Vinkovci kultúrához tartozónak vélik. Ugyanezen kavicsbánya Jaki úti megnevezéssel is szerepel, ahonnan települési jelenségeiket (gödrök) publikált Karolyi Mária 225 . E korabeli települési góc két újabb elemét Farkas Csilla 2000 nyarán a 8721. út 3. lelőhelyén (Alsómező, Arany-vízi-dűlő: AG. ábra) és 2001 őszén a Petőfi-telepen (15. ábra) ásatta meg. Ugyanekkor Ólad sem volt lakatlan és a senyefairészen (ma: Szt. Imre herceg u. 129. az Arborétum környéke) 226 is településük állt. A Bogácai-értől keletre (15. ábra) az északi elkerülő út zanati II. építési szakaszán, a nem szintbeni kereszteződés (azaz csomópont) közelében - Vas megye esetében 227 véleményem szerint inkább - a nyugatról (a kora bronzkor 2a-ban, a 3. évezred középső harmadában) 228 a Kárpát-medencébe érkező harangedényes (Glockenbecher) kultúra (elnevezését jellegzetes, harang formájú edényeikről kapta) első Vas megyei megtelepedési (hatásának?) nyomát (oszlopszerkezetes-felszíni ház, kút és gödrök 229 : 34-35. ábra) ismerjük. Ezen túl az is a jelentősége, hogy Magyarországon a Duna völgye szórványai által a Budapest környéki csomópont 230 felé vezető útnak egyik - a Dunától délre, így a Fertő környékén, de a burgenlandi Oberpullendorfig (Felsőpulya) megfigyelt 231 - kisugárzását jelenti. Másként: talán a Bécsi-medencét megszállók délkeleti „kirajzásaként" értékelhető. Európában a hatalmi-, starégiai- és gazdasági gócpontokat (Madrid környéke, Párizsi- és Bécsi-medence, Morva-medence, Prága környéke, Dél-Lengyelország, Közép-Balkán stb.) 232 szállták meg. A zanati határ gödreinek (138., 151., 171. objektum) vezérlelete egy tipikus 233 harang alakú edény alsó részének töredéke a 151. objektumból (34. ábra és XXV. tábla 2.). A Csepel-Hollandi úti telep, valamint a Csepel-Rákóczi u.-i sír és a Szigetszentmiklós-Üdülősor települése és temetője anyagában jó formai és díszítésbeli 234 párhuzamaik találhatók. A produktív kevert agrárkultúrát (pelyvás tönkebúza, köles és hatsoros árpa 235 ) folytató nép állattartásában kivételes túlsúlyt játszott a lótartás. Nyilván a ló használatá223 Patay 1940. 4., Mozsolics 1945. Abb. 2. 224 Kulcsár 1999. 118-119., 125-126., II. tábla 39. 225 Ugyanő (1972.) Csepreg határából ismertette egy településük maradványait. 226 Ilon - Rasztovics 2000. 168. 227 Budapest térségében elfogadhatónak tartom Kalicz-Schreiber-Kalicz 1998/2000. legújabb véleményét, miszerint ott a déli eredetű befolyások voltak meghatározók. 228 Stadler 1995. Abb. 11. Tab. 2., Ruttkay Elisabeth: Das endneolithische Hügelgrab von Neusiedl am See, Burgenland. BpRég XXXVI. (2002) Abb. 8. 229 A római kori úton és egy gödrön, valamint egy rézkori gödrön túl csak e kultúra objektumait tártuk fel a pataknak ezen az oldalán, így, csak indirekt módon kapcsolom a házat a harangedényesekhez, hiszen az oszlopok gödréből semmilyen régészeti tárgyi emlék nem került elő. 230 Kalicz-Schreiber-Kalicz 1998/2000. 49. és 1-2. kép 231 Neugebauer 1994. 44., 48. 232 Kalicz-Schreiber-Kalicz 1999. 83. 233 Endrődi 1992. 21. kép 11., Kalicz-Schreiber-Kalicz 1998/2000. 9. kép 7., 10. kép 4. stb. 234 Endrődi 1992. 37. kép 4., 84. kép 15., 85. kép 12., Endrődi Anna: New data ont he Late Copper Age and Early Bronze Age settlement history of Budapest-Csepel island. BpRég XXXVI. (2002) Fig. 4. 8. 235 Endrődi 2002. 119. 46
