Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Horváth Sándor: Tárgyak között

212. Geometrikus díszítményű, zölddel, pirossal festett gereblye. Velem. SM 67.66.4 tagját jelezheti. Míg a horvátlövői gereblye csupán feliratával és karéjozott fejével lóg ki a hagyományosan faragott gereblyék sorából, addig néhány másik gereblye virágozással is ékesített. Ilyen a horvátlövőihez hasonló funkciójii velemi „fölözőgrábla". Ennek fején az 1865-ös datálás mellett szilvamag formájú szirmokból virágfüzért is véstek. A szilvamag forma jellegzetes eleme a spanyolozott tárgyaknak, hisz benne tartósan megmaradt a viasz. Nem így e „gráblában", melyet intenzíven használtak. Mikor „járgánnyo masináztak", akkor használták: Velemben 1932-ig. Sőt, utána, a második világháború végéig még munkába fogták, ha kézi cséppel csépeltek rozsot. Velemből több díszített gereblyét ismerünk. Egy másik velemi szérűgereblyén nyolclevelű vésőnyomos virágokat láthatunk, melyeket pirosra festettek. Egy szénagyujtő gereblye fején zöld és piros spanyolozású geometrikus virágmotívumokat láthatunk. E díszítménykincs rokon a „fölözőgrábla" motívumaival, de ugyanúgy rokonítható egy másik szénagyujtő gereblye zöld és piros festésű vésett virágozásával. Különös virágozás ez, hiszen a „szirmok" közepe piros, a széle zöld. Ebben következetes volt készítőjük. Emiatt arra gondolhatnánk, hogy egy és ugyanazon velemi kéz alkotta őket. És ez nincs kizárva. Az ismeretlen lehetne - a már említett - Horváth Péter is. Ám hasonló festésű gereblyéket más vidékről is ismerünk. (A Néprajzi Múzeum tárgyairól: Takács Lajos: A Földművelés Gyűjtemény katalógusa. EA 16181, 135.) Ugyanakkor a - távoli - udvarhelyszéki faragott gereblyékről is ezt állapíthatták meg: „A faragáson kívül festették is a gereblye fejét: piros és zöld színnel; ez volt a fiatalság kedvelt színe". (HAÁZ 1942: 28) Ha újólag emlékeztetünk rá, hogy a gereblyék cifrázása a magyar nyelvterületen egyáltalán nem tekinthető általánosnak, különösen érdekessé válik a díszítésbeli párhuzamosság. E gereblyék is igazolják K. Csilléry Klára szerelmi ajándékkal kapcsolatos megállapítását: „korábban, amíg a geometrikus dísz uralta a népmű120