Mukicsné Kozár Mária: Magyarországi szlovének néprajzi szótára (Szombathely, 1997)

39 FLORJANOVO F FIŽOL (gr à) »Sadijo v jame pod motiko, okrog -»buč in -»koruze (vrbleči, žuti, zelèni, bèjli, kèber grà). Sušijo ga na kolen, omlatijo s -»cepci ali slamo­reznico (šečkar). — Od konca 17. stoletja je splošno razširjena prehram­bena rastlina pri -»Slovencih in tudi Madžarih. — Je tudi pomembna sestavi­na božičnih in postnih jedi. Na -»sveti post so metali kuhan fižol proti štirim kotom v sobi (Sakalovci). To je bilo prvotno darovanje nadnaravnim bitjem, ki so to noč obiskala hišo. (-»saditev, -»solate) bab (lat. Phaseolus vulgaris) — Kapa után fészekbe, -»tök és -»kukorica köré -»ültetik (a tarka-, sárga-, zöld-, fehér­es lóbabot). A babot (grà) karókon szárít­ják, -»cséppel vagy szecskavágóval (šečkar) cséplik. — Szlovéneknél és magyaroknál is a 17. század végétől általánosan elterjedt tápláléknövény. — Jellegzetes karácsonyi és böjti étel. -»Karácsony böjtjén főtt babot dobáltak a szoba négy sarkába (Szakonyfalu). Ez eredetileg áldozat volt a házat ezen az éjjelen felkereső természetfeletti lények számára, (-»ültetés, -»saláták) FLORJANOVO (Jordjánovo — A. maj) — Člani gasilskega zavarovalnega društva so na -»Gornjem Seniku na ta dan vplačevali delež (Jordján). Sv. Flonjan je zavetnik kapele v -»Slovenski vesi, v vasi je namreč v 19. stoletju pogorelo veliko hiš. Flórián napja (Jordjánovo — május 4,) — Ezen a napon fizették -»Felsőszöl­nökön a tüzbiztosító egylet tagjai a biztosítási díjat (Jordján). Szt. Flórián a -»rábatótfalui kápolna védőszentje, a faluban ugyanis a 19. században sok ház leégett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom