Mukicsné Kozár Mária: Magyarországi szlovének néprajzi szótára (Szombathely, 1997)

CEPEC 26 CEPEC {cape) — Je sestavljen iz hrastovega lesa izdelanega krajšega cepca {capič) in iz leskovca pripravljenega daljšega (140 cm) ročnika {ročnik, ročnjak), kiju povezuje jermen {srdovóuzen, remenčec) iz svinjske kože. — S cepci je mlatilo od 3 do 7 ljudi na skednju, gumnu (škedjen, gümla, djümlo) ali na dvorišču. Za slamo {na slamo) so mlatili po en snop, za -»skope {na rito/u/ nje) pa po več rženih snopov, ki so jih poprej tudi čelih {voočelili, celili). Drugih žit niso čelih. — Mlatiči so udarjali v ritmu {na nóuto), ki so ga ponazorili z besedami: "Fsèjn trèjn v rit, fsèjn trèjn v riti" (Gornji Senik). S cepci mlatijo še danes -»fižol. »Mlatev s cepcije bila splošno razširjena na Slovenskem in Madžarskem v tistih pokrajinah, kjer so uporabljali rženo slamo, povezano v -»skope, za prekrivanje streh. csép — Tölgyfából készült rövidebb hadaróból {capič) és mogyoróból faragott hosszabb (140 cm) nyélből {rócnik, ročnjak), valamint a kettőt összekötő, disznóbőr közszíjból {srdovóuzen, remenčec) áll. — Cséppel {capé) 3-7 ember csépelt a pajtában {škedjen, gümlo, djümlo) vagy az udvaron. Szalmának {na slàmo) kévénként csépeltek, -»zsúpnak {na rito/u/nje) pedig több rozskévét egyszerre, amelyeket előtte öregeltek {voočelili, celili) is. Más gabonát nem öregeltek. — A cséplők ritmusra {na nóuto) ütöttek, amit szavakkal is kifejeztek: "Mindhárom seggére, mindhárom seggére!" (Felsőszölnök). A -»babot ma is cséppel cséplík. — A cséppel való -»cséplés általános volt Szlovéniában és Magyarországon azokon a vidékeken, ahol a rozsszalmát, zsúpkévébe kötve, tetőfedésre használták, (-»zsúp) cape CISTERCIJANCI — Madžarski kralj Béla III. je 1. 1183 v -»Monoštru ustanovil cistercijansko opatijo z namenom, da bi odelovah in obljudili redko naseljeno območje obmejnega obrambnega pasu (gyepüelve). Za delavce so najeli že naseljene -»Slovence, na novo