Mukicsné Kozár Mária: Magyarországi szlovének néprajzi szótára (Szombathely, 1997)

SKOPA 158 verigami in zvonci, pustne pa z glasbo, (-»naličje) alakoskodás (gôroprùjti se) — Elsősorban a tél közepén, -»Miklós napján jellemző (-»lucázók, -»betlehemesek). -»Szakonyfaluban és -»Apátistvánfalván a -»farsangi alakoskodókat is róluk nevezték el mikulásoknak (miklóustje). A többi faluban farsang (jašencke, Jašenki), bohócok (bohócke), bolondok (nórci), Lenkék (Léntje) a nevük. Az alakoskodók — úgy tél közepén, mint farsangkor — 15-25 éves legények (pódje, ladjéna) vagy férfiak (moški, muóstji) voltak. Ma inkább az óvodás és általános iskolás gyerekek öltenek maskarát -»farsangkor. Az alakoskodók ajándékot gyűjtenek cserében azért, mert áldást hoznak a házra és a földekre. Jellegzetes lármát csapnak tél közepén láncaikkal és csengőikkel, farsangkor pedig zenével, (-»álarc) SKOPA (rítonje, ritunjé) — Skope so delali iz ržene slame. Rženi snop so mlatili s -»cepci v dveh stopnjah. Najprej (prva mlatidej) so celili (voočelili. celili) nerazvezane snope, potem so snopje razvezah in s klasjem proti sredini zložili v dve vrsti (rét) ter omlatili (mlatili na slamo). Slamo so uredili in zvezali v večje snope, skope, ki so jih uporabljali pri pokrivanju -»stanovanjskih in -»gospodarskih poslopij. Do uporabe sojih hranili prislonjene k steni poslopja, (-»rž, -»stavbno gradivo) zsúp — A zsúpot rozsszalmából készítették. A rozskévét -»cséppel, két fokozatban csépelték. Először (prva mlatidej) összekötözve öregeitek (voočelili, celili), majd kioldották a kévéket és középre fordított kalásszal két sorban (rét) kicsépelték (mlatili na slàmo). A szalmát elrendezték és nagyobb kévéket, zsúpkévéket kötöttek, melyeket -»lakó- és -»gazdasági épületek fedésére használtak. Felhasználásig az épület oldalának támasztva tárolták, (-»építőanyag, -»rozs) SKORNJI (créjvli, sébarge, sóbarge, čizme) — Izdelovali so jih vaški čevljarji (šouštar). Moški so jih nosili s trdimi golenicami (sáré) do kolen še po drugi svetovni vojni. Ženske le med vojnama niso nosile škornjev, ker so bih takrat zelo dragi. Obuvali so jih s pomočjo lesene priprave, hlapca (lúpe/a/c), (-»čevlji, -»nogavice) csizma — Falusi cipészek (šouštar) készítették. A férfiak térd ig érő kemény szárral (sáré) hordták még a második világháború után is. A nők a két világháború között nem hordták, mert nagyon drága volt. A csizmát (créjvli, sébarge, sóbarge, čizme) csizmahúzó (lápe/a/c) segítségével húzták fel. (-»cipő, -»harisnya) SOK (starjé) — Je glavobol -»novorojenčka ali otroka, če seje ustrašil. Zdravili so ga tako, da so otroka v obliki -»križa poškropili s šentjanževcem (-»Janez, sv., -»vinogradništvo). frász — Az -»újszülött vagy gyerek ijedtségtől kapott fejfájása (starjé), amit -»János napon szentelt borral hintett -»kereszttel gyógyítottak. (-»János, szt, -»szőlőmüve lés)