Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
II. A Batthyány család évszázadai - Gróf Batthyány Ádámtól Batthyány-Strattmann László hercegig - MÓRICZ PÉTER Batthyány Lajos és Körmend
vélek Batthyány Lajos személyes kapcsolataira, a levéltár rendezésére, és a körmendi uradalom irányítására rendkívül értékes forrást jelentenek. Keltezésükből megválaszolható egy fontos kérdés, amely a későbbi Batthyányak esetében is felmerül: mennyi időt töltöttek magyarországi birtokaik központjában, a reprezentációs céllal felépített körmendi kastélyban, illetve mennyit tartózkodtak a birodalom fővárosában, Bécsben, mennyit időztek az országgyűlésnek és a helytartótanácsnak otthont adó Pozsonyban, valamint milyen gyakran keresték fel dunántúli és horvátországi uradalmaikat. Batthyány Lajosnak a missilis-gyűjteményben található legkorábbi levele 1718-ból származik, azonban az 1734. évig mindössze 16 levele maradt fenn. 1734-től kezdve haláláig a missilis-gyűjtemény már jóval több levelet őrzött meg, így ezek keltezése már elemzésre érdemes. Batthyány Lajos életének 1734től 1765-ben bekövetkezett haláláig tartó szakasza három részre osztható. 1734 és 1746 között viselte a kancellári hivatalt, 1746 és 1751 között az országos politikától visszavonultan élt, 1751 és 1765 között pedig a nádori pozíciót töltötte be. Az 1734-től haláláig terjedő időszakban a négy fő tartózkodási helye Rohonc, Bécs, Körmend és Pozsony volt. Leveleinek 89%-át írta ezeken a településeken. Az előző két évszázadban a család központjának számító, azonban a török veszély elmúltával fokozatosan eljelentéktelenedő Németújvárról mindössze 9 levelet keltezett. „Az ország metropolisában " 29 , Budán 1744-ben készült el palotája, amelyet az 1750-es években is csak néhány alkalommal keresett fel, általában augusztus-szeptember hónapokban. A saját maga által vásárolt intai, kanizsai, homokkomári és kisbéri uradalmakat, valamint az örökölt ludbregi és bicskei birtokokat ritkán kereste fel, kivételt az 1760-as év jelentett, amikor május-június-július folyamán hét uradalmi központjába látogatott el. Batthyány Lajos hivatali tevékenysége természetesen meghatározta tartózkodási helyeit. 1734 és 1745 között, vagyis kancellári hivatali ideje alatt gyakorlatilag folyamatosan Bécsben, a Bankgasse-i palotájában 30 lakott, hiszen a kancelláriai munka a birodalmi fővároshoz kötötte. Ezen időszak alatt csak néhány alkalommal látogatott Körmendre, hogy felügyelje épülő kastélyának munkálatait. 1746-ban betegségére hivatkozva lemondott a kancellári címről, és az országos politikától visszavonultan egyre kevesebb időt töltött Bécsben. Fő tartózkodási helyévé a rohonci kastély vált, de egyre gyakrabban kereste fel 1745-ben elkészült körmendi kastélyát is. A közéletbe visszatért Batthyány Lajost az. 1751. évi országgyűlés nádorrá választotta. A Magyarország első számú politikusává vált grófot helytartótanácsi elnöki hivatala Pozsonyhoz kötötte, különösen a tavaszi és nyári hónapokban időzött sokat az ország akkori fővárosában. Bécsbe egyre ritkábban látogatott, fő tartózkodási helyének továbbra is RoJan Febr Márc Apr Máj Jún Jul Aug Szept Okt Nov Dec S Hónapok fi •= •Körmend IBécs S Pozsony B Rohonc 1. ábra. Batthyány Lajos összesített tartózkodási helyei havi lebontásban (1718-1765) 9 7 6 4 3 2 II I 1 j i •0 l Jan Febr ívére fyr Máj Jún Júl Ajg Szept Ok Nov Dec Hónapo k • Körmend BBécs s Pozsony m Rohonc 2. ábra. Batthyány Lajos tartózkodási helyei havi lebontásban (1734-1745) o A \ n 1 U l •6 fi Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec rttnapoh • Körmend BBécs s Pozsony ü Rohonc 3. ábra. Batthyány Lajos tartózkodási helyei havi lebontásban (1746-1750)
