Köbölkuti Katalin (szerk.): Fábián Gyula emlékezete (Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár - Savaria Múzeum, Szombathely, 2004)

GÁL József: Szombathely kulturális élete a két világháború között

lása, illetve „különösen a megye múltjának megőrzése, a régmúlt tárgyai, a természeti értékek megőrzése, feldolgozása és erkölcsi alapon álló nemzeti műveltség kiépítése". Mindezt a politikától való távolságtartás mellett gondolja. Felemásan ugyan, de meg is fogalmazza az új alapszabály. Ekként: „Működési köréből kizár a napi politikával vagy pártpolitikával összefüggő mindennemű ténykedést s csupán az ország épségének helyreállítását célzó munkásságot, amely minden napi és pártpolitikai érdeken felül áll, tekint hivatásával megegyezőnek." A megalakulás évében az alapító, rendes, tiszteleti és egyéb címen a tagság között találjuk a város vezető hivatalnokait, a társadalmi és gazdasági elit tagjait. Atagság zöme — a tevékenykedők — a középosztályba tartozott. Atisztikar és az 1919 után életre hívott szakosztályi vezetők nagy része felsőfokú végzettségű volt. Többségük pedagógus, hiszen az értelmiségiek legnépesebb csoportja Szombathelyen ők voltak. Az Egyesület tevékenységének alapos feltárása adósságaink közé tartozik, így az ismeretek nem kielégítő volta igazságtalan értékítéleteket is mondathat velem. Tendenciájában azonban remélhetőleg helytálló. A tevékenység jellemzői 1. Tevékenységük, mint minden élő szervezeté, hullámzó volt. A hullámvölgyek mögöttese szinte minden esetben kicsinyes torzsalkodás, perpatvar. Ellentét volt a szakosztályokon belül, a szakosztályok között, továbbá a szakosztályok és a tisztikar között. A 20-as évek végétől a napilapok gyakran cikkeztek az Egyesület válságáról is. 2- Folytonos volt a panasz a működéshez szükséges pénz hiányáról, gyakori a tagság és a közönség érdektelenségéről. 3. Az egyes szakosztályok tevékenységét nagyban meghatározta egy-egy vezetőségi tag karizmatikussága. Például az irodalmi élet szervezésében Bárdosi Németh Jánosé, a zeneiben Bárdos Alice előadói és szervezői kvalitása, a Fábián-házaspár példamutató tevékenysége. 4. Az egyes szakosztályok egymástól függetlenül működtek. (Ezt igazolja a kép zőművészeti szakosztály ügyrendje.) Önállóan, de egymástól nem függetlenül, hiszen számos évente ismétlődő rendezvényük, például a nemzeti ünnepek (március 15. — október 6.), a művészet, a kultúra szellemóriásainak évfordulós megemlékezései (Madách Imre, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály, Albrecht Dürer, Ludwig von Beethoven, Joseph Haydn, Johann Sebastian Bach) mellett az irodalmi és kulrúrestélyek is megmozgatták a közművelődési, irodalmi és zenei szakosztály tagságát.