Dömötör Sándor: Győrvár földje és népe Blatt L.. Győrvári éremlelet (Savaria Múzeum Közleményei 2. Szombathely, 1957)

Sokan csupán üres káposztalevest ettek, hogy még több földet vehessenek. A régi világban csak a gazdag parasztnak volt szava a faluban. Ez most megszűnt: mindenki hozzászólhat a közügyekhez és meg is hallgatják. A mai fiatalok már nem tudják, milyen nyomorúság volt a falusi élet. A gyerekek állandóan vászonruhában jártak; télen sem viseltek posztóruhát. Két gyereknek volt egy pár lábbelije; egyszerre ketten nem mehettek ki csizmában az utcára télen, csak felváltva, 1890 körül még sarlóval arattak: nagyon lassú és fárasztó munka volt. Egész télen át csépeltek badaréval. Ez is nagyon lassan ment és „nagyon kivette az ember zsírját" — ha lett volna. Egy ember kézi csépléssel 8—10 kiló gabonát tudott keresni, de ennek is örült. Először csak a nagyobb birtokosok csépeltek géppel, a kisebbek azt mondták, hogy nem adunk részt. Egész télen verték a gabonát tavaszig a pajtában. Leginkább kölcsönösen csépeltek egymásnak. Sokkal nehezebb volt az élet, mint manapság. Az uradalmak csak addig tartották a szegényt, amíg dolgozni tudott. Azután község szegénye lett, akivel senki sem törődött; kínlódhatott, koldulhatott, kéregethetett. Nem volt célja az életnek. Amíg nem volt vasút, a búza, rozs nagyon olcsó volt. Nem tudták elszállítani, feletették. Az állatot el lehetett hajtani a saját lábán, azért volt értékesebb. „Fatengölös" szekerek, faekék voltak a régi időben. „Se vetőgép, se henger — ollan volt a gazdaság, mint a niksz, meg a nuksz". Nem értettek az emberek a motorokhoz; ha elment a szerelő, megállt a gép. Ma minden gyerek ért a gépekhez, meg is tudja csinálni. így mosódik el a különbség ember és ember közölt, falu és város között, gazdag és szegény között. Sokan nem hiszik, hogy így van, de ha elgondolják Győrvár fejlődését, világosan kell látniok, hogy a régi életnél sokkal szebb és jobb az új. Mert állandóan megújul a nép ereje. Ez a biztosítéka Győrvár jövőjének is. FORRÁSOK, IRODALOM: Dömötör Sándor: Néprajzi jegyzetek Győrvárról. (Savaria Múzeum néprajzi kézirattára K—270. I. sz.) Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Pest 1851. II. 74. 1. Géfin Gyula dr. egyháztörténeti jegyzetei. Gothárd Valéria és Takács Anna: Győrvár története. Kézirat, 1952. (Savaria Múzeum néprajzi kézirattára K—198. IX. sz.) Győrvár Helységének Országos öszveírása 1828-ban. (Szombathelyi Állami Levéltár.) Járdányi—Paulovics István: A vasvári régészeti kutatások eredményei az 1948. évben. Debrecen 1949. 1—5. 1. Kalász Elek: A szentgotthárdi apátság birtokviszonyai és a-ciszterci gazdálkodás a középkorban. Budapest 1932. 122, 129, 144-145. 1. Kogutowitz Károly: Dunántúl és Kisalföld. Szeged 1936. II. 211—214. 1. Németh László és Kovács Géza: Győrvár helyzetképe 1953-ban. (Savaria Múzeum kézirattára K—270. II. sz.) ^ »