Dömötör Sándor: Győrvár földje és népe Blatt L.. Győrvári éremlelet (Savaria Múzeum Közleményei 2. Szombathely, 1957)
A keleti szer gazdái a maguk házát locsolgatták, hogy megmeneküljenek a pusztulástól, ha esetleg megfordul a szél. 1917 Űrnapján a keleti szeren, majd 1922 szeptemberében és 1929-ben is pusztított jelentős tűz. Eltűntek a régi zsuppos házak — mutatóban van csak 1—2 — és modern házak emelkedtek helyükön. Sok helyen kettéhasították az ősi telket és új házakat építettek az ősi jobbágytelkeken a régiek mellé. Némelyik háznak olyan szűk lett az udvara, hogy szénásszekér alig tud átmenni rajta. A Cigány szer megvolt már a múlt század második felében is, tehát elég régi része a községnek. A gróf a cigányokat főként futárszolgálatra alkalmazta. Eredetileg Kalocsán laktak, csak a 80-as években telepítette őket mostani helyükre. Nagyrészt ma is itt laknak a község cigányai, akik a lakosságnak mintegy 10 százalékát teszik ki. A Cigányszeren a régi cigányok nyomorult viskóin kívül más nem épített házat; csak 1922—23-ban kezdtek itt gazdák is építkezni. Ennek hatása alatt ma már a cigányok házai is takaros és tiszta házikók. A Hegy utcában, mely ma a Cigányszer hivatalos neve, 32 ház van. Nem a falu alatti lapban, hanem a vasúton túli dombok felé terjeszkedik, úgyhogy külön falurésznek hat. Egyik legérdekesebb része a községnek az első világháború után épült Sport utca (régi neve: Béka vár) 27 házzal. Erre van a sporttelep és azelőtt nagyon sok „tóka" volt itt, tele békával, amelyek rendületlenül hangversenyeztek az itt lakók nem kis hosszúságára. Jóformán az utolsó tíz évben épült ki az Űj Élet utca 58 házzal. Lakói legnagyobb része az Ujmajorban dolgozik. Hogy ez mikor lett Újmajor, senki sem tudja, olyan régi. Kisebb része még a községnek az ötemető utca 10 házzal. A Fő útból elágazó péterfai út sarkán régies ház áll, mely ma iskolai és óvodai célokat szolgál. 1921-ben épült és 1950-ben csatolták az iskolához. Itt kezdődik a mai Vár utca (azelőtt Állami utca). Vár utcának azért nevezték el. mert ezen a helyen gyanították mindig az egykori várat, Állami utcának pedig azért, mert Herbst alispán támogatásával létesült állami lakótelep volt. Az első világháború előtt, 1910-ben az állam építtette egyforma, kedves házait a péterfai úttól a patakig. Építésükhöz felhasználták az akkoriban megszűnt grófi birtok épületeinek bontásanyagát is. jCsupán 19 ház van a Vár utcában, azonban utcaképe nagyon hangulatos egyforma, csinos, ízléses házaival. Győrvár régi épületei közül nem a várról, hanem a templomról találunk érdekes adatokat a régi iratokban. Egy 1578-ból való egyházi jegyzőkönyv (canonica visitatio) említi a falu gótikus templomát reneszánsz oltárral. Ezt a templomot egy másik jegyzőkönyv 1698-ban igen réginek mondja. Ekkor már hiányzott a Szent Erzsébet tiszteletére emelt templom tornya, bár teteje nem zsúppal, hanem cseréppel volt fedve. Bugovey János győrvári tanító 1864-ben arról tesz említést, hogy a község hivatalosan 1642-ből való pecsétnyomót használ, melynek körirata nem Győrvár nevét, hanem a Szent Erzsébet Egyház nevét őrzi. Ezek az adalékok arról árulkodnak, hogy a község egykori Győrvár neve nem a templom védőszentjével függ össze. Ez a régi templom ma nincs meg még romjaiban sem. 1778-ban a plébániával és több házzal együtt leégett. Falai sem maradlak meg. ^ »
