Dömötör Sándor: Győrvár földje és népe Blatt L.. Győrvári éremlelet (Savaria Múzeum Közleményei 2. Szombathely, 1957)

Vasvár nevére) és György (vitéz) vár rád jó fegyverrel!" Ez az utolsó utalás Győrvár nevére mutatja, hogy a népek képzeletét izgatta az egymás közelében levő ,,-vár" nevű községek sora és elnevezésüket megpróbálták a történelem eseményeivel magyarázni, mert az elnevezések eredeti szemlélete idők folyamán teljesen elmosódott. BODAVÁR MONDAJA Ha már benne vagyunk a várakról szóló mendemondák elemezgetésében, el kell mondanunk az elsüllyedt Bodavár mondáját is, mely élénken él a győrvári emberek emlékezetében. Amint az országúton Hegyhátszentpéter felé tartunk, a falu alatt mocsaras völgy szeli át az utat. Ezen közönséges kis kőhíd vezet át, melyet Bodaltidnak neveznek. A Bodahídtól jobhra kidudorosodást látni a földből, ami aligha természetes képződés. Ásatásokat nem végeztek olt, nem lehet tudni, mit rejt magában a föld mélye. Gaál Jánosné öregapja hallotta az öregektől, azok pedig a még öregebbektől, hogy a Péterfa felé levő mocsárban a régi időkben, talán száz millió évvel ezelőtt hatalmas vár volt. A vár kertje egészen a katonák útjáig terjedt. Ott volt vasból vert óriási kapuja, a helye ma is megvan, Vaskapunak nevezik. Nem volt párja ennek a csodamódon megerősített várnak hetedhétországon. Szédítően mély vizesárok védte, széles mocsár bűzös iszapja, ingoványos rét lebegő hátsága telte megközelíthetetlenné. ^ »