Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 42. (Szombathely, 2020)
Természettudomány - Vig Károly: Impériumváltás előtt és után Romániában. Erdélyi rovarászportrék
VÍG KÁROLY: IMPÉRIUMVÁLTÁS ELŐTT És UTÁN ROMÁNIÁBAN. ERDÉLYI ROVARÁSZPORTRÉK A reai birtok jövedelme lehetővé tette Buda Ádámnak, hogy szabadidejében a madártannak és a lepkegyűjtésnek hódolhasson. Reán állította fel gyűjteményeit, amelyeket maga preparált. A szomszédos Hátszegen lakó Wagner Károly révén már 13 éves korában arzénhoz jutott, ami a madárbőrök konzerválásának nélkülözhetetlen segédanyaga volt. Buda 1876 végén megvételre kínálta gyűjteményét az 1874-ben alakult Délmagyarországi Természettudományi Társulatnak, amely 1877-ben felhívással fordult tagjaihoz egy természetrajzi múzeum alapítása érdekében (Anonymus 1877b). Merkl Ede révén kereste meg a társulatot (Kuhn 1877): „A február hóban tartott választmányi ülésen Merkl Ede választmányi tag levelet mutatott be Buda Ádám, erdélyi földbirtokos úrtól, melyben ez saját terményrajzi gyűjteményét ajánlja fel társulatunknak bizonyos pénzösszeg fejében. Merkl Ede, ezen - részint madarak-, részint rovarok-, részint ásványokból álló - terményrajzi gyűjteményt, lelkes szavakban javasolja annak megvételét társulatunk számára. De minthogy a társulatnak pénzkészlete erre nem vala elegendő, a választmány 5 tagú bizottságot küldött ki egy javaslat készítésére, mely szerint a felajánlott gyűjtemény társulatunk számára megszerezhető legyen. A bizottság, mely dr. Kuhn Lajos, Merkl Ede, dr. Szmolay Vilmos, Szalkay Gyula és Themák Ede urakból állott, hosszabb tanácskozás után abban állapodott meg, hogy a szükséges pénzösszeg - közel 1000 frt. - aláírás alapján gyűjtessék. De minthogy a megveendő gyűjtemény elhelyezésére egyszersmind külön terem és külön szakférfiú is látszott szükségesnek, kinek felügyelete alatt a gyűjtemény nemcsak a gyors romlástól megóvassék, hanem egyúttal folyton gyarapodjék, és az említett körülmények tudvalevőleg nagy pénzáldozatokat vennének igénybe: a bizottság Merkl Ede urat egy emlékirat készítésével bízta meg, melyben a gyűjtemény megvételére vonatkozó módozaton kívül egyúttal a felállítandó terményrajzi múzeum alaptervezete is tárgyaltassék. Azonban az idő folytán beállott mostoha anyagi viszonyok miatt ez ügy egyelőre félretétetett, hogy kedvezőbb viszonyok beálltával majdan a szép eszme valamennyiünk örömére megvalósuljon. ” Különös, hogy a múzeumalapítás és -fenntartás költségeivel ne számolt volna a lelkes társaság, vagy az eladási ár volt túl magas? Mi lehetett „az idő folytán beállott mostoha anyagi viszony”, hiszen a felhívás óta csak rövidke idő telt el? Mindenesetre a kérdést az 1878. szeptember 17-én, a vármegyeháza nagytermében tartott választmányi ülésen újra tárgyalták, de döntést ekkor sem hoztak, pusztán egy újabb bizottságot jelöltek ki a vásárlás lehetőségeinek megvizsgálására. Az ülésen Nikolics Sándor (1825-?) elnök, Szalkay Gyula (1843-?) alelnök, Bach Ferenc (?-?) pénztárnok és több választmányi tag vett részt, a jegyzőkönyvet Kuhn Lajos (1844-1900) titkár vezette (Anonymus 1878a): „Elnök úrő nagysága a tagok rövid üdvözlése után megnyitja a gyűlést és jelenti egyúttal, hogy társulatunk a helybeli mérnök-egylettel egyetemben uj lépéseket tett egy alkalmas kertihelyiség kieszközlése végett, továbbá, hogy Buda Adám Erdélyből felajánlja társulatunknak szép és gazdag állatmuzeumát egy szerződésileg megkötendő ár fejében és megismerteti a szerződésfeltételeit. - A jelentés első pontja helyeslő köszönettel fogadtatik; az állatmúzeumra vonatkozólag elnök indítványára bizottság küldetik ki, mely behatóan vizsgálja a feltételeket és eljárásáról majd jelentést tegyen. ” A bizottság az 1878. december 16-án, a vármegyeházán tartott ülésen tárta jelentését a választmány elé: egyértelműen elutasították a gyűjtemény megvásárlását (Anonymus 1878b): „Rötth László, Temesmegye alispánja, mint a Buda Adám természetrajzi gyűjteménye ügyében kiküldött bizottságnak elnöke, jelentést tesz a bizottsági értekezletről, melyben kiemeli, hogy a bizottsági tagok: Appler Tivadar, Bach Ferenc, dr. Kuhn Lajos, dr. Nyiamessny Gyula, Péch József, Rózsa Imre, Szalkay Gyula, Themák Ede, egyhangú véleménye az, miszerint Buda Adám természetrajzi gyűjteménye ne vétessék meg; a bizottság véleményét következőleg okadatolja: Az átküldött leltár szerint Buda Adám, erdélyi birtokosnak természetrajzi gyűjteményében van az emlősök osztályából 11 faj 14 példányban képviselve; a madarak osztályából 247faj 456 példányban; rovarok 400 drb.; lepkék 100 drb.; kígyók és gyíkok 15 drb.; koponyák 5 drb.; és azonkívül 100 drb. régi pénz, kövületek és csigák több számban; az összes gyűjteményért a tulajdonos 2100 frtot kér, melyből 210 frt. a muzeum átvételénél, a hátralék pedig 2 év lefolyása alatt részletekben lenne kifizetendő; azonkívül a társulat tartoznék egyszersmind 38
