Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)

NÉPRAJZ - Nagy Zoltán: Őrségi táj- és népkutató tábor Szalafő - Őriszentpéter, 1940-1941

NAGY Zoltán a Savaria Múzeum számára gyűjtött néprajzi adatokra, valamint a Táj- és Népkutató Tábor anyagára alapozva meg fog valósulni. 1 6 A Pável Ágoston tiszteletére kiadott Válogatott tanul­mányai és cikkei című kötetben (S. PÁVEL - RÓZSA 1976. 276) az „Életrajzi tájékoztató"-ban a szerkesztő, dr. Si­monné Pável Judit édesapját csupán a táborban tevé­kenykedő gyűjtőként említi meg, amikor azt írja, hogy „1940 augusztus 26 napos őrségi kutató úton Győrffy Istvánnal és Visky Károllyal tervbe vett vasi monográfiá­hoz gyűjt anyagot." Másutt (S. PÁVEL- RÓZSA 1976. 121) önmaga számol be arról, hogy „1940 augusztusában négy hetet töltöttem az Őrségben, elsősorban a Farkas­fával szomszédos Szalafőn..." Pável 1928-1946 közötti évek gyűjteménygyarapító munkásságát Gráfik Imre összegezte (GRÁFIK 1999. 1-8). „727 településen fordult meg, mely kutatópon­tok közül 96 esett a mai Magyarország (zömében Vas megye), 28 a mai Szlovénia és 3 a mai Ausztria terü­letére. Az egyes kutatópontokon 89 alkalommal tár­gyakat gyűjtött [Összesen 300-at, ebből 1940-ben Sza­lafőn 37 darabot, melyből a háborút követően csupán kilencet sikerült azonosítani. 1 7], 42 esetben írásos adatfelvételt végzett, és 31 esetben fényképeket ké­szített [Szalafőről 280 felvételt készített 1940-ben, amiből a háborút követően mindössze 73 db maradt meg. 1 8], 36 kutatóponton komplex néprajzi gyűjtést végzett, azaz élt az információszerzés összetett formá­jával és módjával." 1 9 A Magyar Néprajzi Lexikon 5. kötetében Kósa László Táj- és Népkutató Központról írt szócikkében (KÓSA 1982. 147) csupán egy felsorolás kapcsán emlékezik meg az őrségi táborról. „A Táj- és Népkutató Intézet táborokat szervezett fiatal szakemberek és egyetemi hallgatók részvételével. Programjukban az általános szociográfiai érdeklődés mellett a legjelentősebb szerepet a néprajzi gyűjtés kapta, így Kiskunhalas és környéke, Nagykun­ság, Garam mente (Újbars), Rábaköz (Rébcakapi), Őr­ség, Sárköz, Csermosnya-völgy (Gömör megye),a szat­mári Bükkalja, Szilágyság (Bogdánd és környéke), Mó­ramaros (Visk), Drávaszög, Beszterce-Naszád megye (Magyarnemegye), Bereg megye (Szernye-mocsár és környéke), Ugocsa megye." 2 0 M. Kozár Mária a Pável Ágoston születésének cente­náriumán kiadott kiállítási katalógusban (M. KOZÁR1986. 4) megjegyezte, hogy Pável „1940 nyarán vezette a Táj­és Népkutató Intézet szala fői kutatótáborát." A Honismeret folyóirat 1986-ban vállalkozott arra, hogy több szerzőt bevonva „Emlékezés az egykori táj­és népkutató táborokra" (HONISMERET 1986. 22-30) összefoglaló cím alatt foglalkozzon az egyes táborok szervezésével. Az őrségi táborra csupán Katona Imre cik­kében található említés (KATONA 1986. 27). „A Győrffy István kezdeményezte táj- és népkutató mozgalom ke­retében 1942 nyarán került sor a Baranya megyei Kopácson egy többirányú gyűjtőtábor megrendezésére, amelyen magam is részt vettem. Eredetileg az Őrségbe mentünk volna, de a tervet az ottani árvíz miatt az utol­16 Pável Ágoston haláláig jó kapcsolatot tartott fent Győrffy Istvánnal. A Vasi Szemle 1933. 1. évfolyamában [A Fólia Sabariensia szerkesztője ekkor Benda Lász­ló, Pável Ágoston, Szendy László] Emlékbeszéd Dr. Gáyer Gyula sírjánál című nekrológja meg is jelent. Halálát követően a nekrológot a Krónika rovatban Pável Ágoston írta (PÁVEL 1940b 111-112). 17 A Savaria Múzeum Néprajzi Tárának 1940. évi gyarapodási naplóját Pável Ágoston vezette. Az aug. havi gyarapodás 37 tételből állt, amelyek közül az 1. sz. „Gyerekcsimba", járóka (60.7.2.1), a 2. sz. „Kaszakalapáló állvány" (60.72.1), a 7. sz. „Vei I aszoritu" (60. 73. 1), a 9. sz. „Magyaru sziácskarika" (59.17.21.2), a 10. sz. „Sziácskarika" fűzfából (59.17.21.1), a M>.sz."Szőiőmaszitu"(60.38.1), a28.sz. „Formafa, hordókészítéshez, nagyobb"(59.1750.1), 5. sz. „Bors, vagy sótartó, esztergályozoff"(59.1732.1), 36. sz. „Trágyaverüfa" (59.1548.1) került beazonosításra. Különös, hogy a 2-2 pengőért vásárolt „Faragott menyasszo­nyi láda" közül (Zsoldos Gyula Alsószer 11. sz., Tamaskó Vilmos Templomszer [45a sz.]) egyiket sem sikerült beazonosítani a háború után. Pável Ágoston Szalafőn gyűjtött tárgyai közül ezek voltak a legnagyobbak. A téma iránti érdeklődését mutatja, hogy Zsoldos Kálmán „vonalas díszítéssel" ellátott régi szekrényéről [ácsolt menyasszonyi láda] az 1351. szám alatt külön felvételt is készített. (Lásd: 3. ábra, SNF. 1350.) 18 A gyarapodási napló adatai szerint 1940-ben a fényképállomány növekménye 364 db volt. A Savaria Múzeumban a szalafői felvételekből csak „kópia", azaz papírmásolat található. Ezeket a 6x9 cm-es fényképeket ragasztotta fel a leírókartonokra, és leltározta be feltételezhetően a hátoldali feliratok alapján és ha­tározta meg készítési idejét, helyét, a felvétel témáját pl. 1336. Dr. Pável Ágoston: Masinázás Szalafő Gyöngyösszer [174 sz.] 1940. aug. Masinázás Kis György­nél a „szalmakirázu" felől. A gépet a „veiiázó" alakja takarja el.[lásd: Szabó László gyűjtőnaplója [EA. 7822.] „Hétfő VIII. 79. Ezúttal a Gyöngyösszeren jártunk Kiss György házánál tartottunk megfigyeléseket. Éppen csépeltek. Néhány fénykép és rajz készült a csépléssel járó munkálatokról, szalmahordás, kazal ra­kás, stb."] Dömötör Sándor Pável halálát követően az 1950-es évek elején „nincs filmi" megjegyzéssel látta el a leírókartonokat. 19 M. Kozár Mária Pável Ágoston tárgyi néprajzi gyűjtése (1928-1946) című térképes adatközléséből (M. KOZÁR 1986.10-11) kitűnik, hogy Vas megye területén 42 te­lepülésen csak adatot gyűjtött, 31 településen csak fotót készített, 99 alkalommal csak tárgyat gyűjtött vagy gyűjtetett. Mindhárom (tárgy- és adatgyűjtés + fotó­zás), azaz komplex feltárás csak öt faluban: Söptén, Velemben, Vaskeresztesen, Cankován (ma Szlovénia) [Vashidegkút], de elsősorban 1940-ben Szalafőn történt. 20 EA. 8151. Bogdándi (Szilágy m.) 1942, EA. 8121. Csepelszigeti (Pest m.) 1941-1943, EA. 8114. Csíkmenasági (Csík m.) 1941-1942, EA. 7735. Darnói (Gömör­Kishont m.) 1940, EA. 7676. Kiskunsági (Pest m.) 1939, EA. 8202. Kopácsi (Baranya m.) 1942, EA. 8077. Magyarnemenye és vidéke (Beszterce-Nógrád m.) 1941-1942, EA. 7804. Őrségi (Vas m.) 1940-1941, EA, 7708. Répcekapi (Győr m.) 1939, EA. 7752. Sárközi (Sárpilis-Tolna m.) 1940, EA. 8224. Tihanyi (Zala m.) 1943, EA. 7317. Tiszaigari, EA. 4632. Ugocsai (Nagyszöllős-Ugocsa m.) 1943-1944, EA. 7680. Újbarsi (Hont. m.) 1939 Táj- és Népkutató Tábor kéziratos anyaga. 148

Next

/
Oldalképek
Tartalom