Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)

NÉPRAJZ - Nagy Zoltán: Őrségi táj- és népkutató tábor Szalafő - Őriszentpéter, 1940-1941

savaßia a Vas megyei Múzeumok Értesítője 33 (2010) 145-179 Örségi Táj- és Népkutató Tábor Szalafő-Őriszentpéter, 1940-1941 1. ábra. SNF. 1350. [pozitív kép] Pávei Ágoston: „Lebontott pusztaház romjai." [Tulajdonosa volt László János.] Szalafő Templomszer [64] 1940. aug. [-] Abbildung 1. SNF. 1350. [Positivbild] Ágoston Pável: „Trümmer eines abgerissenen Hauses." [Eigentümer war János László] Szalafő Templomszer [64] Aug. 1940. [-] 2. ábra. SNF. 1324. [pozitív kép] Pável Ágoston: „Fórján Kálmánná szatyrot köt." Szalafő Alsószer [7] 1940. aug. 21. szerda] Abbildung 2. SNF. 1324. [Positivbild] Ágoston Pável: „Frau Fórján bindet Taschen" Szalafő Alsószer [7] 21. August 1940. Mittwoch] fetett. Pável Ágoston posztumusz publikációit is figyelembe véve elmondhatjuk, hogy a tárgyi néprajz körében megjelent 117 nyomtatott oldalt kitevő, különböző helyeken publikált 8 tanulmányának 52%-a Szalafőről származott kéziratot takar, így természetes, hogy a 102 oldalon megjelent, Őrségről írt dolgozatainak több mint fele, 60%a is Szalafőről szól. A tárgyak gyűjtésében már nincs Szalafő ilyen kivételezett helyzetben, hiszen a Pável Ágoston által 18 év alatt Vas megye területén gyűjtött 668 tárgynak csupán 5,5%-a származik e településről. Igaz azonban az is, hogy az 1940. évi gyűjtőtábor alatt a Múzeum Lugosi Ferenctől [Alsószer 38. sz.] házassági szerződést, Pap Ferenctől [Papszer 76. sz.] 4 régi szerződést kapott,

1

2 de két ragyogó „faragott menyasszonyi ládát" 1

3 is vásárolt. Pável Ágoston több száz felvételéből alig maradt valami az utókorra. A mintegy 124 beleltározott fotóból 78 db, 63% szintén a szalafői tábor idejéből származik. (1-2. ábra) AZ 1940. ÉVI ŐRSÉGI TÁJ- ÉS NÉPKUTATÓ TÁBOR EMLÍTÉSE PÁVEL ÁGOSTON ÉS KARDOS LÁSZLÓ MŰVEIBEN A publikált szakirodalomban az Őrségi Táj- és Népkutató Táborról alig találunk említést. Kardos László Az Őrség népi táplálkozása c. könyvének bevezetőjében (KARDOS 1943. 3) írja, hogy „A legutóbbi években megindult szervezett népkutatási mozgalom feladatait vállaló Országos Táj- és Népkutató Intézet 1940 és 1941 nyarán egy-egy közösségi kutatócsoportot küldött le a vas megyei Őrségbe. A kutatótábor célja ennek az ősi magyarágú vidék településének és életének monografikus feldolgozása volt." A kötet borítóján és belső címlapján hangsúlyos helyen szereplő

1

4 "TANULMÁNYOK AZ ŐRSÉG MONOGRÁFIÁJÁHOZ I." sorozatcím feltételezi, hogy a Győrffy és Bátky által inspirált páveli terv, az Őrség néprajzi monográfiája

1

5 12 A felsorolt iratok nem szerepelnek az 1940. évi gyarapodási naplóban. 13 Karcolással díszített, ácsolt ládát vásárolt darabonként 2 pengőért. 14 Előlapján: /A Magyar Táj- és Népismeret Könyvtára/ megindította: Györffy István, szerkeszti: Kádár László/ 8./ Tanulmányok az Őrség monográfiájához/l./ Az Őrség népi táplálkozása/ írta:/ Kardos László/ Budapest, 1943./ Államtudományi Intézet Táj-és Népkutató Osztálya /Budapest, VIII. Eszterházy u. 26. olvasható. 15 Pável így fogalmazott 1940-ben a Dunántúli Szemlében a Győrffy István haláláról szóló beszámolójában: „Folyóiratunknak kezdettől fogva lelkes híve és jóbarátja volt. Különösen pedig az Őrségről kiadni szándékolt monográfiánk ügyét karolta fel nagy megértéssé, s az együttműködésre előterjesztett javaslatomat teljes mértékben magáévá tette Nem tudom, az ő közreműködése és támogotása nélkül mikor üthetjük nyél be ezt o szépséges tervünket. Lám, nekünk is van külön siratnivalónk korai távozásán" (PÁVEL 1940b 111-112). 147