Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)

FEKETE Mária: Szentvid vára

tek a távolból is jól látszó délkeleti torony ledöntésével. A békefeltételek betartásának mellőzését vallja Holl Imre is a kőszegi vár-monográfiájában (HOLL 1992: 11). 1374-es felsorolás szerint Szentvid várát és tartozékait ezután Rohonc várához csatolták

20 (FÜGEDI 1977: 182). Szentvid és Rohonc kapcsolatára utalhat a velemiek azon elbeszélése, amely szerint a két várat hajdan alagút kötötte össze. Ebből annyi bizonyára igaz, hogy a várkapun kívül más utat/utakat is használtak e két közeli erősség között.

21 A kísérőteraszon 1979-1986 között feltárt szelvényeink réteg-, és felülnézeti rajzainak áttekintése Az akropoliszt - mai látványa szerint - egyetlen terasz övezi, amelynek élén valamilyen erődítés létét feltételeztük. A feltárásokat itt azért kezdtük el, hogy felelet kapjunk arra a kérdésre, hogy miért különül el egy terasz, viszonylag meredek lejtővel az alacsonyabb és lankás területen épített teraszoktól (6. ábra). Az itt kijelölt 10 X 4 méteres szelvényeinkkel

22 több, mint 500 m

2 felületet tártunk fel, melynek során tisztázódott, hogy a hegy első átépítői a késő bronzkorban eredetileg két teraszt építettek, amelyet később, a korai vaskor végén egyetlen, szélesebb terasszá bővítettek. A fontosabb és biztosan megfogható rétegek: 1. Két késő bronzkori teraszlépcső, a felülről a második peremén agyagozott faszerkezetes mellvédfal/kerítésfal, részben sziklabázisra alapozott, kyklopikus bástya,

23 illetve a j-8-9/k-8-9 szelvényekben, részben a természetes sziklából formált, részben erre még szárazon rakott kőfalból is magasított bástya került elő. A belső oldalán vályogtéglanyomokat találtunk (FEKETE 1986: 59, 320). Ásatási megfigyeléseink szerint építése a késő urnamezős időszakra keltezhető. (Hasonló alaprajzú, csak sűrűbb tagolású erődítés a Duna felső folyásánál, Heuneburgban került elő, a Kr. e. VI. századból /GERSBACH 1981: 357, Abb. 20 Rohonc esetében nem tisztázott, hogy melyik várról van szó: a hegyiről {Ödes Schloß), vagy a hegyek lábánál épült mezővárosiról. 21 A magyar történeti mondákban gyakran előforduló alagút-motívumnak Rohonc környékén még valós alapja is van: a mintegy 1,5 m-es belméretű, több helyen is feltárt római kori vízvezetékekben. 22 A feltárás kitűzési rendszere: DNy-EK irányú hossztengelyen 10 méterenként az ABC nagy és kisbetűivel jelöli, a DK-Ény-i tengelyen 4 méterenként (a rövidebb szelvényoldal) mínusz és plusz számokkal, a jobb alsó szelvénysarok koordinátáival nevezi el a szelvényeket. 23 A teraszélen épített mellvédfal hosszúságát és védhetőségét is megnövelték a farkasfogszerű, négyszögletes kiszögellésekkel. A szikla-alapon épített felmenő falak kívülről szárazon falazott kőfal, belülről vályogtégla.