Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 24/3. (1997) (Szombathely, 1997)

Kalicz-Schreiber Rózsa–Kalicz Nándor: A Somogyvár-Vinkovci kultúra és a Harangedény-Csepel-csoport Budapest kora bronzkorában

SAVARIA 24/3 (1998-1999) PARS ARCHAEOLOGICA giai megállapítás igazáról, mivel az is világossá vált, hogy a Somogyvár-Vinkovci kultúra a kora bronzkor első (KB I) és második fázisát (KB II) egyaránt átfogta (20. kép). Annak ellenére, hogy a Somogyvár-Vinkovci kultúra jellege élete folyamán bizonyos mértékig változott, az anyagi kultúra alapvető fő jellegzetességei megmaradtak. Máig nem kapott kellő figyelmet az a tény, hogy a gazdag délkelet-dunántúli leletek nem a teljes Somogyvár-Vinkovci kultúrát reprezentálják, hanem tipológiai érvényessége csak egy szűkebb területre szorítkozik. Ebben a különösségben kronológiai különbség is kifejezésre jut. Somogyvár, Szava, Zók és Nagyárpád szolgáltatták a legfontosabb leleteket, amelyek véleményünk szerint mind a Somogyvár-Vinkovci kultúra korai időszakát (KB I) képviselik (BÓNA 1965; ECSEDY 1978; ECSEDY 1981; BANDI 1981). A SomogyvárVinkovci kultúra fő kerámiai formái, melyek jelentős része fiatalabbnak látszik (KB II), az egész elterjedési területen megtalálhatók (ECSEDY 1978, 8-9. kép; KALICZ-SCHREIBER 1981; KALICZ-SCHREIBER 1982, 2-3. kép; KALICZ-SCHREIBER 1989, 4-6. kép; KALICZ-SCHREIBER 1991, 4-7. kép). Ebből több következtetés is levonható: - A Somogyvár-Vinkovci kultúra belső tagolására egyelőre nem rendelkezünk közvetlen stratigráfiával, hanem csak közvetett, (tipológiai) adatokkal. - A Somogyvár-Vinkovci kultúra két fázisának elterjedési határát még ma sem lehet pontosan meghatározni. - Az idősebb, a Makó kultúrával egyidős fázis (KB I) leleteit az elterjedési terület déli zónájából ismerjük, Észak-Horvátországtól (Rudina: MARKOVIC 1981)

1 és a Dél-Dunántúltól, (BONDÁR 1995)

2 a Dél-Alföldön át (HORVÁTH 1980-1981; G. SZÉNÁSZKY 1987-1988), egészen Délnyugat-Romániáig (Ostrovul Corbului: ROMAN 1981, 5. t. 4). - A Somogyvár-Vinkovi kultúra mindkét fázisának egyidejűsége a Schneckenberg-Glina III kultúrával Romániában is megállapítható (ROMAN 1981,2. t.). A Makó és a Somogyvár-Vinkovci kultúra kétségtelen egyidejűségét azok a leletegyüttesek is bizonyítják, amelyekben a különleges, feltehetően szakrális szférába tartozó belső díszű talpas tálak találhatók. Ezek kizárólag csak a kora bronzkor első fázisának (KB I) kultúráiban, tehát a Makóban és a SomogyvárVinkovciban lépnek'fel.

3 A kora bronzkor második fáEz a település tulajdonképpen a Vucedol kultúrát képviseli több Somogyvár-Vinkovci tfpusú lelettel. A Bondár Mária által feltárt Börzönce leletei átmeneti jelleget mutatnak az első és második fázis között. Úgy tűnik, mintha élete erősebben belenyúlt volna a kora bronzkor második (KB II) fázisába. 3 Belső díszű talpas tálak a Makó kultúrában: KALICZ 1968, 3. t 9,11, 5. t. 1,3,9, 6. t. 5,6,9; KALICZ 1976, 68. t. 1; KALICZ 1984, 20. t. 1-8; BANDI 1982, 3. kép 2; G. SZÉNÁSZKY 1987-88, 11. kép 1; zisában (KB II) teljesen eltűntek, kivéve ott, ahol a Makó kultúra továbbélt, pl. Észak-Magyarország területén. Azon a területen azonban csak hiteles leletegyüttesek esetében tudjuk a fiatalabb időszakot meghatározni, mint pl. Oszláron és Kompokon, amikor kétségtelenül hiteles fiatalabb leletek találhatók a Makó kultúra együtteseiben (KOÓS 1999, 7-30; GOGÂLTAN 1999, nyomdában). A Makó és Somogyvár-Vinkovci kultúra egyidejűségét bizonyítják azok a kerámiatípusok is, amelyek mindkét kultúra leletegyütteseiben előfordulnak. A leletek kiterjedt tipológiai hasonlósága megerősíti feltevésünket a két kultúra egyidejűségéről és a leleteken keresztül megmutatkozó mélyebb rokonságról. A Makó és Somogyvár-Vinkovci kultúra között azonban elég jelentős tipológiai különbség is észlelhető. Ilyen pl. a Somogyvár-Vinkovci kultúra néhány vezető típusának, mint pl. a hengeres kis edénynek és az egyfülű, magas nyakú korsónak (ez utóbbi kannelurás díszszel és etázsfüllel is) (16. kép)

4 szinte teljes hiánya a Makó kultúrában. A kora bronzkor második fázisának (KB II) kezdetén, vagyis a Kr. e. 3. évezred középső harmadában a kerámiai leletekben jelentős tipológiai változás észlelhető, amely hatalmas területet, érintett, s nyomai nem csak Magyarországon, hanem a Kárpátoktól nyugatra és keletre is megfigyelhetők. Hajlunk arra a feltevésre, hogy több régészeti kultúra kezdetét az itt feltételezett változással párhuzamosítsuk (2. kép, 17-18. kép). Ezek a változások hasonló tipológiai jegyekkel legerőteljesebben a Somogyvár-Vinkovci kultúrában jelentkeztek, akkor, amikor ez a kultúra legnagyobb kiterjedését (a Dunántúlon is) elérte. Valószínű, hogy a Somogyvár-Vinkovci kultúra két fázisának ma még egységesnek felfogott északi elterjedési határa nem volt azonos. Lehet, hogy az idősebb fázisban (KB I) csak Dél-Dunántúlon terjedt el és csak a fiatalabb időszakban (KB II) érte el elterjedésének legészakibb határát a Dunántúlon. Emiatt a Makó kultúra (KB I) déli határát is mélyebben, délebbre kell meghúzni. Ezt a feltevést azonban csak az újabb kutatások bizonyíthatják. A fentebb jelzett változásokat vizsgálva, két lépcsőt lehet megállapítani érvényre jutásukban. Az első lépcsőt a Somogyvár-Vinkovci, a Makó és a Schneckenberg-Glina III kultúrák létrjöttével azonosíthatjuk (KB I) KALICZ-SCHREIBER 1994, 2. kép 2, 4. kép 1, 13. kép 7; FIGLER 1994, 4. kép 1-3, 6. kép 1, 7. kép 1; KULCSÁR 1997, 2. t. 1-2. A Somogyvár-Vinkovci kultúrában: ECSEDY 1978, 2. t. 12-13; 6. t. 59, 7. t. 8,9. t. 10-13,15. t.; BANDI 1981, 1.1. 1-2,2. t. 1-2, 7. t. 1,4, 8. t. 21; BANDI 1982,2. kép 1-8,11; BONDÁR 1995,149. t. 192,180. t. 430,425,181. t. 425; HORVÁTH 1980-81, 6. t. 3-4. 4 BÓNA 1965, 10. t. 1-2,4-9, 11. t. 5, 12.t .1-4,8-11, 13. t. 3-6, 14. t. 2-4,6-15, 15. t. 4-9,11,14-20, 16. t. 1-13,17; ECSEDY 1978, 1. t. 1-3, 2. t. 1-6, 5. t. 3-4, 7. t. 3, 8. t. 1-3 stb.; BANDI 1981, 1.1. 4,8, 4. t. 2,7-8,5. L 1,7,9,7. t. 5-6, 84