Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 23/3. (1996-1998) (Szombathely, 1998)

Népvándorlás- és középkor - Kovács László: A rábakecöli szárnyaslándzsák azonosítása. Függelék: Kiss Gábor: Kiegészítés Kovács László cikkéhez

SAVARIA23/3 (1996-1997) PARS ARCHAEOLOGICA ennek vége töredezett. A szárnyak alatt l-l szeglyuk." H: 44,8 (44,5), 14 penge sz.: 7,2 (6,8), szárnyfesztá­volság: 12,0 (11,4), köpü: 5,2 (3,3-5,1) cm, 2. példány: „Vasból kovácsolt nagyméretű szárnyas­lándzsa. Töredezett pengéje levél alakú. Köpűje hat­szögletű, az egyik szárny töredékes. A szárnyak alatt l-l szeglyuk. A köpű és a szárnyak mindkét oldalon, a he­gesztésnél szétnyíltak." H.: 42,4 (42,6), penge sz.: 7,0 (6,9), szárnyfesztávolság: 10,4 (9,7), köpű: 5,2 (3,1­4,6) cm. Szombathely, SavariaMúzeum, ltsz.: N. 88.1.1-2. Szinte bizonyos tehát, hogy gróf Cziráky Béláné közvetlenül vagy akár más módon valamikor a szom­bathelyi múzeumnak juttatta el a publikálásukat köve­tően ismertté vált és jelentőségre szert tett szárnyas­lándzsákat, ahol azonban 1988-ig egyszer sem kerültek beleltározásra. Jó volna tudni, mikor történt az adomá­nyozás, mert Nagy Gézának már az 1913. évi cikkének megjelenése előtt - akár személyes látogatását követően is - tudomása volt arról, hogy a szombathelyi múzeum­ban két szárnyaslándzsát őriznek, igaz, ezekről csak ő állította, hogy Cákról valók, viszont a megemlített rá­bakecöli példányok sorsáról nem volt mondanivalója.' 5 Mivel viszonylag ritkán fordult elő, hogy a szakiroda­lomban pusztán említésre került leletek ismertetésére később sohasem kerítettek sort, azt a lehetőséget sem tartom kizártnak, hogy valamilyen adatkeveredés ra­gasztotta, a tehát vitathatatlanul a szombathelyi múze­umba került, rábakecöli lándzsákra a nem éppen közeli falu, Cák lelőhelynevét, 16 s valójában a múzeum soha­sem birtokolt 4, azaz 2 cáki és 2 rábakecöli fegyvert, hanem csak a végül is Kiss Gábor nyomán ily módon azonosított 2 rábakecöli szárnyaslándzsát. Ezért java­solom a továbbiakban a cáki adat erős fenntartással va­ló kezelését! A méreteknél elöl Miske Kálmán közölt adatai, s a rajzaiból szá­mított méretek dőlt betűvel szedve; ezeket követően zárójelben Kiss Gá­bor mért adatat. n NAGY 1913, 253-254. A MNM Fegyvertára őrzi Nagy Géza rajzos jegyzeteit („előkartonjait"), amelyek Temesvári Ferenc fegyver­típusok szerinti példás rendszerezésében állnak a kutatás rendelkezésére. A lándzsákra vonatkozó cédulák között sem a cáki, sem a rábakecöli példányokra nincs utalás, mert csupán az alábbi számyaslándzsákról van cédula: Budapest - Csepel sziget környéke, Marcaltő (Veszprém m.) - Marcal folyó, Szombathely (Vas m.), Tőrincs (Trenc, okr. Velky Krtís, Szlovákia) - Ráróspuszta: vö. KOVÁCS 1978-1979, 97: Nr. 1, 100: Nr. 15, 101-102: Nr. 24, 102: Nr. 26. Rábakecöl a Kisalföld déli peremén a Rába bal partjánál, Cák a Kőszegi hegység keleti lábánál fekszik. Ugyanakkor a cziráky és dénes­fai Cziráky családnak a nevezett helyeken és Kenyériben is volt kastélya, utóbbit éppen gróf Cziráky Béla hozatta rendbe - vö. Vasvármegye 1898, 51. -, tehát gróf Cziráky Béláné a birtokába került szárnyas­lándzsákat egyaránt ajándékozhatta a nagyjából azonos távolságra lévő illetékesebb soproni, de akár a győri, akár a szombathelyi múzeumnak is. 354

Next

/
Oldalképek
Tartalom