Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 21/1. (1992) (Szombathely, 1992)

Frau Pusztai Ilona Madar: Die religiösen und sittlichen Bräuche des Ungartums vom Burgenland

özvegyeket, s a tehetetlen árvákat, gyámolítja a szegényeket. ...az egymással civakodók között helyreállítja a békességet. Az iskolás gyermekeket jobb tanulásra ösztönzi, néha ajándékokkal is".

24 Láthatjuk, hogy a különböző egyházak céljukat tekintve hasonlóan működtek. /. Katolikus tudat, vallásos szokások Alsóőr a trianoni békeparancs előtt a szombathelyi egyházmegye községe volt. A XX. század elején 1461 magyar katolikust írtak itt össze. Anyakönyvet nem talált és összeíró Patronusa maga a nemesi község. Védőszentje Szent Katalin, tehát a templom napja - a búcsú - november 24-én van. A parochiát 1797-ben építették. Plébánosa Pulai József volt, aki a szomszédos Felsőőr szórványának papi teendőit is ellátta".

25 Középpulya a XX. század elején Sopron megyében került összeírásra. Anyakönyvét 1691-ben fektették fel. Lakóinak száma: 571. Kegyura: herceg Esterházy Miklós. Felsőpulya 961 magyar, katolikus lakóival írták fel.

26 Előre kell bocsátanom, hogy a jelen dolgozat katolikus szokásokkal foglalkozó részét jobbára Alsóőrben gyűjtöttem. Ezt a községet mind vallási, mind nemzetiségi tekintetben kevesebb külső hatás érte. Itt egy tömbben található az időskorú, földműves magyarság, a többi - fent említett - helyen szórványosan élnek a magyar katolikusok. Az ő feltalálásuk, adataik gyűjtése, ellenőrzése, valamint a céljainkkal történő azonosulás több fáradsággal és kevesebb eredménnyel járt. Ezt mindenki bizonyíthatja, aki a burgenlandi magyarság kultúrájának kutatásával foglalkozott, foglalkozik.

27 Megemlítendő még, hogy dr. Galambos Ferenc Iréneus alsóőri plébános úr támogatása is hathatósan hozzájárult a községben végzett kutatómunkához. Jószerint egy kutatóbázist alakított ki a plébánia beépített padlásterében (szobákkal, könyvtárral), hogy lehetővé tegye a magyarországi ethnográfusok ott-tartózkodási feltételeit, többek között az enyémet is. Köszönet érte. Az egyház elöljárói A katolikus egyház szinte egyszemélyes vezetője a plébános volt és napjainkban is az. A püspök nevezte - nevezi ki. Az egyházközség tagjainak el kellett fogadniuk a számukra kiküldött személyt, nem lehetett kifogásuk a felsőbb szerv döntésével szemben. A katolikus lelkészt soha nem nevezték ki a szülőfalujába, feltehetően azért, hogy a közvetlen kapcsolat kiépülésének elejét vegyék. A plébános életmódja merőben különbözött híveiétői. Egyedülvalósága révén nem érthette a családok belső gondjait. A teológiai képzés nem nyújtott segítséget ahhoz, hogy a vallás tételeinek és a falubeliek vallásos életének, valamint azok vallásos tárgyú hiedelmei és varázscselekményei között egyensúlyt találjon. Ez a népi vallásosság gyakran erősebb, mint az egyház által előírt szabályok betartása. Ezzel magyarázható, hogy noha tekintélye van, a vallás tanult és beidegzett tételeit nem mindig tudja egyeztetni a falubeliek elvárásaival. „.. .Bizonyos mértékig maga a plébános is a hiedelmek és a profán szokások eszközévé vált".

28 Az alsóőriek olyan plébánosra is emlékeznek, aki anyagi előmenetelüket is szívén viselte. „Horvát plébános annyit dolgozott, hogy csoda, ...cséplőgépet vett, oszt addig cséppel csépeltünk, azután meg zsákba jött a búza. Azután a templomot megcserepeztette, 65