Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 19/2. (1990) (Szombathely, 1990/91)

Bakay K.: Régi és új könyvek Kőszegről

1535. évi, segélyt és adományt gyűjtő európai útjának anyagát, I. Ferdinánd király 1535. évi szabadság- és kegyleveleit latinul, illetőleg az 1533. május 7-it németül is.

15 Ha eltekintünk néhány, igaz nem jelentéktelen, kéziratos munkától, mint például Schneller Lajos kőszegi városi tanácsos 1821. évi leírásától,

16 a XIX. század első kétharmadából csak újságcikkeket sorolhatnánk fel, többek között a Schedel-Vörösmarty-Bajza szerkesztette Figyelmező 1837. évi kötetét, vagy a Pákh Albert-Jókai Mór szerkesztette Vasárnapi Újság 1858. évi kötetét.

17 Még száz év sem telt el Roznák Márton könyve óta, amikor 1877ben a szombathelyi Seiler Henrik nyomdájában a „Kőszeg sz. kir. város jelene és múltja" címmel Chernél Kálmán könyvének első része, majd rá egy esztendőre a második fele is napvilágot látott. Ez a 425 oldalas monográfia mindmáig a város történetének legfontosabb forrása. Chernél Kálmán ( 1822-1891) Kőszeg város szülötte, a kőszegi és szombathelyi iskolaévek után Pozsonyban tanult jogot. Akkoriban természetesen egy ügyvéd is kiválóan megtanult latinul és németül, így senkit sem lepett meg, hogy Chernél Kálmán a szabadságharc vérbefojtása miatti teljes visszavonultságában, férfikora delén, 43 évesen, behúzódott a városi levéltárba történeti forrásokat búvárlani. A pannonhalmi apátság könyvtárában őrzött kéziratos naplójában

18 erről a vállalkozásról így ír: „Még a múlt évben ( 1864) szopori Nagy Imre kerületi táblai ülnök többszörös ösztönzésére... elhatároztam Kőszeg monographiájához adatokat gyűjteni s ezeket feldolgozni, s ha lehetséges, nyomtatásban kiadni. Határozatomhoz képest tehát a városi levéltár átkutatásához, a város múltjára vonatkozó okmányok és jegyzőkönyvek átvizsgálásához hozzá fogtam..." A munka valódi gondjairól б maga így számolt be: „... mintegy háromszáz, részben igen hiányosan írott, nehezen olvasható, tárgymutatóval el nem látott városi jegyzőkönyvnek átvizsgálása, nem különben a még egy részben rendezetlen állapotban lévő levéltári okmányoknak átkutatása évekre kihúzódó munkát követelt..." 12 esztendei kemény munka eredményére joggal lehetett volna büszke, hiszen elsősorban mégis csak jogi embernek tanult, s a legigazibb szenvedélye élete végéig a természettudomány maradt, szerényen nyilatkozik könyve előszavában: „Távol áll tőlem az önhittség tudata, mintha munkám valamely sikerült egészet nyújtana, mert jól érzem én azt, hogy csak meddő vázlatát adhattam a fölkarolt tárgyaknak..."

19 Különös, s talán jellemző is, hogy ebben a várostörténeti monográfiában egyetlen kép sincs. Chernél Kálmán elsősorban a latin, német és magyar nyelvű írott forrásokat böngészte és szedte rendbe. Irdatlan mennyiségű adathalmazt rendszerezett. A városi levéltár oklevelein és az 1571-1850 között írt jegyzőkönyveken kívül végigvizsgálta az 15 BARISKA 1982, 59 16 SCHNELLER 1821. 17JMMK. 18 SZÖVÉNYI 1970,376. 19 CHERNÉL 1877. Előszó NEL 1878/a.