Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)

Helytörténet - Zsiga Tibor: A nyugat-magyarországi fegyveres felkelés és Vas megye 1921

Hanus Károly műegyetemi hallgató volt, aki osztrák területen kapott halálos sebet, és ott temették el.

36 A harmadik Nemtez Ferenc volt, aki Pörgölénynél esett el és ott is temették el. A temetési a búcsúbeszédet Héjjas István mondta. Amikor a felkelők kivonultak NyugatMagyarországról hamvait magukkal vitték. Miután Taby parancsára a felkelők visszavonultak magyar területre, első pihenőjüket Pörgölényben tartották. Itt felkeresték őket a területen tartózkodó antant megbízottak is, akik meglepődve állapították meg, hogy nem szervezett katonai erők tagjai (azaz nem reguláris erők), hanem felkelők hajtották végre a támadást, akik között „burgenlandiak", tehát Nyugat-Magyarországról származók is voltak. A Gyöngyös völgyében végrehajtott felkelő hadműveletek, amelyek kiterjedtek Kirchschlagra is, azt eredményezték, hogy a Vas megyéhez tartozó minden területen a felkelők fennhatósága jött létre az „A" vonaltól nyugatra. A kőszegi szakasz a hadműveletek után azt a feladatot kapta, hogy a Sopron megyei Alsórámócz térségében folytasson felderítést, és szorítsa ki az esetlegesen ott tartózkodó osztrák csendőröket. Ezzel az elért eredményeik szárnybiztosítását akarták megoldani. A felderítés során osztrák erőkbe nem ütköztek. Előrenyomultak a Répce-völgyében egészen Répcekárolyig, a történelmi határig. A területen védelemre rendezkedtek be, biztosítva a határt Kirchschlag felől történő esetleges újabb osztrák bevonulás ellen. Miután szeptember 10-én az osztrák csendőröket kivonták a terület északi részéről is Sopron és Mosón megyékből - ezért ezt a csoportosítást a felkelők megszüntették. A csoport innen Felsőőrre vonult, rendezett menetben. Felsőőrben a menet élén Taby Árpád főhadnagy haladt lóháton, a község a győzteseknek kijáró éljenzéssel fogadta őket. A kőszegiek itt kapták meg az egyik kőszegi ügyvéd által kezdeményezett gyűjtésből származó pénzt, cigarettát. A hadműveletből visszatért kőszegieket is beosztották az akkor már működő felkelő-csendőrséghez.

37 A felkelők hadművelete, a kirchschlagi csata nagy visszhangot váltott ki Ausztriában. Schober kancellár közölte a magyar nagykövettel, hogy az összecsapásban 2000 fős magyar reguláris erő vett részt a felkelőkkel együtt, akik betörtek osztrák területre. A támadók túlsúlya és tűzereje miatt a két „wolkswehr" - katonai - „batalionnak" vissza kellett vonulnia a küzdelemben. Tiltakozott és vizsgálatot kért a történtek miatt. A Honvédelmi Minisztérium sem tudott a hadműveletről. Arra gondoltak, hogy a felkelők ellen kiküldött portyázó egységek avatkozhattak be az eseményekbe. Tájékoztatást, jelentést kértek a Szombathelyi Katonai Körletparancsnokságtól, azonban nekik sem voltak egyértelmű adataik a történtekről. Ezért a körletparancsnokság a nagy szentmihályi és kőszegi csendőrparancsnokságokat bízta meg a kivizsgálásokkal. Később jelentették, hogy a harcokban kizárólag felkelők vettek részt, katonai alakulatoknak semmilyen szerepe nem volt. Valóban ez volt az igazság. Az osztrákok el sem tudták képzelni, hogy a szervezett, lendületes és hadműveletileg jól felépített támadást felkelők hajtották végre; elsődleges megállapításaik nem tényeken, hanem következtetéseken alapultak. A következő napok jelentősebb eseményei a Vas megyétől északra lévő Sopron és Mosón megyék területén zajlottak le. Ennek egyik jelentős állomása volt a szeptember 8-i ágfalvai csata, s abban a felkelők győzelme. A sorozatos felkelő támadások hatására az osztrák kormány arra a következtetésre jutott, hogy nem képes csendőrökkel megtartani a részben birtokba vett „A" zónát. A csendőrök pedig kijelentették, ők nem kívánnak harcolni, mert ők közbiztonsági szerv tagjai, nem katonák. Elrendelték a csendőrség kivonását arról a területekről is, ahol még nem érte őket támadás. Az osztrák csendőrség szeptember 9-én visszavonult a történelmi határok mögé, kivéve északon a lajtafalvi bányaterületeket és a kirányhidai vasútállomást. 433