Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)
Néprajz - M. Kozár Mária: Adatok Felsőszölnök földműveléséhez
Kölcsönhatások Felsőszölnök földművelésében ószláv eredetű a munkaeszközök elnevezése (plug, vile, grablje, grana, srp, kosa, сер, motáka stb.) 48 , a lenfeldolgozásnál a tiloló használata, a fonás, és gombolydtás módja, a guzsaly és a vetőfa. 49 A mezőgazdasági munkák közül az őshazából megmaradt elem a kévék kötözésének módja, összerakása, a hordóhoz vagy teknőhöz veréssel és cséppel való cséplés a széna és a szalma kerek kazlakba rakása. 50 A Vas megyei szlovén falvaik kultúrája szorosan egybefonódik a Murántúl északi részének (Goriëko) kultúrájával. A földrajzi viszonyok mindkét vidéken megegyeznek. Goricko gyenge agyagos talaját nagyrészt erdő borítja, a szántóföldeknek csak 35—40% jut. A lakosság túlnyomórészt földműveléssel foglalkozik. Erre a vidékre is a túlnépesedés, a birtokok elaprózottsága, a tömeges kivándorlás és idénymunka a magyar földbirtokokon volt a jellemző. Ugyanolyan növényeket termesztenek, mint a Vas imegyei szlovén falvakiban, s családonként egy-két tehenet és egy hízót tartanak. 51 A gabonák közül itt is csak téli búzát vetnek. Legfontosabb gabonájuk a rozs. Lisztjéből kenyeret sütöttek, szalmájával a tetőt fedték be. 52 A rozs jelentőségét az is bizonyítja, hogy Vas megyében, a Muravidéken. Prlekijában és Mursko poljén „gabonának" (zito) hívják. Ennek a gabonafajtának az elterjedtségét az egész szlovén etnikai területen bizonyítja az is, hogy a 18. században a gabona helyett a rozs kifejezést használták. 53 A vetés ideje és a vetésforgó Fekőszönökön hasonló a Szlovénia sík vidékein, azaz az un. "pannon területen szokásoshoz. 54 Az az analógiás mágia, hogy nagy (tálból vetik a répamagot, általánosan elterjedt a szovénaknél. 55 A szlovéneknél a gazdaasszony helyettesítheti a gazdát a vetésnél, a magyaroknál nő nem vethet. 56 A gabonaszárítás a murántúlihoz, illetve kelet-szlovéniaihoz hasonló. Szlovénia nagy részén karóra vagy fából készül különleges szárító eszközre rakva szárítják a gabonáit. 57 A keresztekben való szárítás a vasi szlovéneknél és Szlovéniáiban is magyar hatásra utal. 58 Az aratókoszorú készítésének szokása a Muravidéken, Béla krajinában és Kelet-Stajerban is ismeretes. 59 Az aratókoszorúval a gabona szettemének áldoztak, hogy megnyerjék jóindulatát és a következő évben is bő termés legyen. A szokást a vasi szovének a magyaroktól vették át. Érdekes, hogy a szomszédos Goriöko területén nem ismerik az aratókoszorút. 60 A cséplés is hasonló Felsőszölnökön a Szlovéniaihoz, csak a nyomtatás nem volt itt soha szokásos. Ezt a cséplési módot a f elsoszölnökiek neumanbti magyar grófságról ismerik csak. A cséppel történő cséplés Észak-Európából, rozstermő vidékekről ered. Ez a cséplési mód szláv közvetítéssel terjedt el a magyaroknál. Cséppel csak a Dunántúlon és Észak-Magyarországon csépeltek, az Alföldön a nyomtatás terjedt el. 61 A szlovének a szalmát csak a pannon területen rakják gúla alakú kazlakba. 62 • A Felsőszölnökön használatos szórásos magtisztítást a Murántúlon is ismerték. 63 Az aratásnál és cséplésnél a szlovéneknél és az erdélyi magyaroknál is szívességből, nem fizetségért segítettek egymásnak az emberek. 64 Észak-Szlovéniába a kukoricagórék magyar hatásra kerültek. 65 274
