Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Néprajz - M. Kozár Mária: Adatok Felsőszölnök földműveléséhez

van a legnehezebb dolguk. Az aratás befejezésekor aratókoszorút {'do :uz'nek) készítenek. Ez Felsőszölnökön egy kis kéve. Otthon a tyúkok elé hajítanak pár szálat belőle, pár szálat pedig kalásszal lefelé a trágyadomibra, hogy a következő évben is hosszú kalászú gabona nőjön. Ha a mező messze esik a portától, úgy az áldomásra ott helyben kerül sor. Húst, kenyeret, kalácsot, rétest stb. esznek és bort isznak. Ha otthon van az áldomás, akkor ugyanazt eszik levessel. A kévék összerakása Ha elég ember van az arat ásnál, akikor egyesek csak a kéverakással foglalkoznak, ezek a kévések (sno'pa:rji). Ha kevesen vannak, akkor az aratás befejezése után mindenki részt vesz a kévék összerakásában. A kévék összerakásálhoz legalább 2 emberre van szükség. Elsősorban, mikor a papot teszik a tetejére. A zab kivételével Felsőszölnökön minden gabonát egyformán, kúp alakban raiknak össze, ez a 'bak. Csak a zaibkévéket állítgatják fel egyenként. Két marok tesz ki egy kévét. A kévének feje (g'la:va), kötele ('po :y,varza) és feneke ('rit) van. A sarlóval aratott gabonát keresztekbe rakták. Ma csak azok raknak keresztet, akiknek sok gabonájuk van. A kaszás aratásnál bakokat raknak, melyben rozs esetén 10 kéve, búzánál 7 kéve van. A bak {vagy 'ma:ngle, 'soiuber) része a láb (no'gáca) és a pap ('ppp). A gabonát otthon asztagfoan ('gslica) tárolják. Egy asztag öt-hat szekér kéve. Az asztagot hárman rakják. Az egyik a kocsiról adogatja, a másik továbbadja, a harmadik rakja az asztagot. Ha pajtában tárolják a kévéket, akkor is hárman dolgoznak. Az elhullott kalászokat nagy gereblyével szedik össze ai földről. Mikor sarlóval arattak, a gyerekek is szedegették a kalászokat és aratást játszottak velük. A learatott földre a szegények is kijártak kalászolni. Ma az elhullott kalászokat lösszegereblyézik és a többivel együtt elcsépldk. A gabona hazaszállításához hosszú szekeret használnak. Akinek nincs szekere, annak pénzért szállítják haza a gabonáját vagy másfajta térítés ellenében (favágás, alomgyűjtésnél való segítkezés). A szekérre rakásnál legalább 2 emberre van szükség. Egy szekérre fcb. 100 kéve i(azaz 10 bak) rozs kerül és 140 kéve (20 bak) búza. Ha dombra szállítják, akkor 20 áUetve 14 kévével kevesebbet raknak a szekérre. A felrakott kévéiket rúddal ('érd) és kötéllel (st'rik) rögzítik. Cséplés Felsőszölnökön kb. 1930nig csépeltek kézzel, járgánnyal pedig a hatvanas évekig. Traktorral hajtott cséplőgép 1945 óta jár la faluba. A kézzel történő szemnyerés egyik legrégibb' módja Felsőszölnökön a hordóhoz verés (vösm'a:izne,vanje). Ezt a technikát az ausztriai Kelet-Stajerben (Leibnitz, Stradna, Kirchbache, Feldbach és Graz környékén) „ausschmeisen" néven ismerik.

42 A kölest úgy csépelték, hogy a kévét egy nagy teknőhöz vagy hordához veregették, őrlésére kézi malmot használtak. Cséppel reggel 6 vagy 7 órakor kezdték a cséplést. Felsőszölnökön a bunkós végű csép (ca'pe :) volt használatos. Rögtön aratás után csépelték, de néha ősszel is. A rozsot két fokozatban csépelték. Először összekötözve öregeitek (celele), amibe az asszonyokat is belevonták. Ezután négy férfi kicsépelte (m'laitele) a kioldott kévéket, egy asszony pedig forgatta azokat. Ha zsúpnak csépelték (na 268