Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Néprajz - Dömötör Ákos: Nagy István meséi

A trufák másik csoportja az evangélikus néphagyományban gyökerezik. Nagy István pl. Mátyás király és Markó с. tréfás történetében (5. sz. elbeszélés) három típust is egymáshoz kapcsolt: Markaif macskája (AaTh 217), Markaif akasztófája (György 130. sz.) néven ismert szüzsékhez még egy meglehetősen durva tréfát.

32 Bár Salamon és Markaif történetét ponyván,

33 kalendáriumokban a századforduló körüli években falvainkban olvashatta a földművelő nép, nem érdektelen megeimlílteni, hogy Markaif akasztófája az ellenreformáció idején elterjedt anekdota volt: Balásfi Tamás 1616-ban megjelent Tsepregi iskola с vitairatában már előfordult.

34 Nyugat-Magyarországon már feljegyzett, elterjedését illetően Németország felé mutat A plébános kutyája, i(AaTh 17S0A) с trufa.

35 Szintén protestáns szellemiségű a Jancsi meg a barác címet viselő, vaskos és otromba tréfás mese. Mindkettő végeredményiben a cölibátus (a papi nőtlenség) népi kritikáját tartalmazza. A katonaéletből származó szövegek Nagy István mesekincsében vagy hagyományos, bár tipológiailag ismeretlen trufák (Az akaratos fehérnép, A furfangos baha), vagy irodalmi ízű igaz történeteik (Papagájok a börtönben, A szerencsés szakácsok). Az irodalmi forrással való tökéletes egyezés A cinkptai kántor (AaTh 922) trufája esetében nem hagy kétséget az uraiújfalusi mesemondó történetének előképéről.

36 A személyek (Mátyás király, a cinkotai pap és a kántor), valamint a kérdések összetétele (Anderson monográfiája

37 szerint: Z

15

+G+Q) Mikszáth Kálmán feldolgozásával

68 (mutatnak egyezést. Nagy István egyetlen lejegyzett hiedelemmondája (Ludvérc) öt elemiből áll, és érdekes módon — a tündérmeséktől

1 eltérően — teljesen megegyezik a burgenlandi magyar néphittel. Gaál Károly burgenlandi adatközlői szerint a ludvérc férfi vagy nő formájában megjelenő alak, lába olyan szőrös, mint a lóláb, addig van együtt a szeretőjével, amíg tönkre nem teszi.

39 Nem mondható Istók bácsi leleményének a garabonciás kapcsolata a lidércoel. Már Kandra Kabos Magyar myxhologiájában a garabonciást úgy emlegeti, aki a „sárkányt megnyergeli s'förgetegben villámsebességgel megy rajta".

40 A hiedelemmonda motívumazonossága a nyugati népi prózával utal a korábbi szoros gazdasági-kulturális összefonódottságára.

41 Ä" nemzeti história kalandos mozzanatait és dicsőséges alakjait megörökítő történelmi mondák tulajdonképpen irodalmi elbeszélések. Jókai Mór sikeres népszerűsítő-ismeretterjesztő munkásságának bizonyítékai Nagy István pontosan elmondott szövegei. Megalapítható, hogy Uiraiújfalu mesemondójáinak a szerepe a két világháború közti években az „ösztönös" népművelés irányába tolódott, mivel ezek a századforduló utáni években olvasott történetek csak később hagyományozódtak. Nagy István mesekincse különböző eredetű elemek gyűjtőimedencéje. Számos hatás sajátos módon úgy formálta az uraiújfalusi mesemondó népköltészeti világát, hogy nem zárta le az alkotásfolyamatot. Érezhető, hogy ezek a mesei szövegek csupán pillanatnyi állomások az újjáalkotásban, mert a helyzetnek, az adott hallgatóságnak kívánnak megfelelni az irodalmi vagy szájhagyománybeli előkép egyezésének törekvésével. A könyvmesék és az irodalmi források hatására kétségtelenül gazdagodott Nagy István kifejezésvilága, elmélyült a cselekmények átélése.

42 A szárnyas farkas meséjének egy-egy változatából vett részilet összehasonlítása mutatja, hogyan válik árnyaltabbá bővítéssel, a leírás „ikiszmezésé"-vel a meginduló cselekmény. A változásvizsgálatra az adta meg a lehetőséget, hogy A szárnyas 310